Két harmad része a munka évemnek katonai bezártságban telik a dolgozószobámban, ahol az összes munkámat végzem. Ha egy könyv közepén vagyok, képes vagyok akár 25 oldalt írni egy héten.
9.30 Megérkezem az irodába. Majd különféle „késleltető eljárásokat” végzek, mint e-mailezés, egy csésze tea bekészítése, áll vakargatás, kibámulás az ablakon stb…
10.10 Szemet szúrnak a kéziratok az asztalon. Az utolsó korty tea ideje. Előveszem a kéziratokat, és átnézem őket. Újra átolvasom a tegnapi munkámat, majd elrendezem az iratokat. Megnyitom a számítógépemen az írásomat, odahelyezem a kurzort az utolsó mondat végére, és felkészülök az akcióra.
10.23 Kitörlöm a 15. első sori kísérletet, és behozok egy csésze teát.
10.30 Új erőre kapok. A nap első sorát sikeresen megírom. A dolgok kezdenek felgyorsulni.
11.00 Lendületbe jövök. A nap legjobb időszaka az íráshoz. Most már csak arra van szükség, hogy ne zavarjanak.
11.01 A telefon elkezd csörögni. Felveszem, és válaszolok. Lehetséges telefonálok: a.) az ügynököm, b.) a kiadóm, c.) egy hapsi A Legjobb Konyhákból (Best Kitchens) felajánl nekem egy ingyenes étkezést.* Nagyon udvarias vagyok. A beszélgetések befejeztével, kihúzom a telefont!
13.00 EBÉD!!! Ha jó napom van, akkor eddigre már talán 3 A/4-es lap be van gépelve, és ki van nyomtatva. Mindenesetre, már régóta várom az ebédet, mivel egész reggel csak gyümölcsön, sütin, kekszen, és csokin éltem, ezért éhezek. Megeszem az ebédet, újságot olvasok, leugrok a postára, hogy feladjam a leveleket, és ismét megnézem az e-mailjeimet.
13.30-14.00 Visszatérek a munkámhoz, egy csésze tea társaságában. A csésze tea egyfajta mérőműszernek felel meg. Ha jól megy az írás, akkor teljesen megfeledkezem róla, és hagyom kihűlni. Egész csésze tea, tejjel=boldog író.
14.00-16.00 Veszélyes időszak. A legrosszabb idő az íráshoz: álmosító, kényelmes, tele vagy az ebéddel, a bioritmus alacsony. Szinte egy küzdelemmé válik az írás, csak úgy vagy képes folytatni, ha még több süteményt eszel.
16.00 Bioritmus felgyorsul. Hurrá! Az írás ismét könnyebben megy. Remélhetőleg elérem a napi átlagot, vagyis az 5 oldalt. Ez függ a kedvemtől, valamikor: a.) teljesen semmibe veszem a múltban elért teljesítményemet, és tovább megyek a nagyon vágyott 6, 7 oldalra b.) vagy beérem 5 oldallal , anélkül, hogy rájuk néznék kinyomtatom őket, majd kirohanok az épületből. Máskor még eddig sem jutok el.
17.00-17.30 Ideje összepakolni. Valamikor a levelekkel/rendezkedéssel fejezem be a munkát, de általában túl nyúzott vagyok. Időbe telik, míg elhagyom a képzelt világot, gyakran vagyok még a hatása alatt, míg hazabiciklizek, vagy teát iszok. Az egész olyan, mint mikor feljössz a medence vízéből, de a füledbe még benne van a víz. De általában. 19.00 –re már visszatérek a való világba, és boldog vagyok, hogy elfelejthetem a könyvet a nap további részére.
*Na jó, lehet, hogy nem ezt jelenti, de nem tudtam átfordítani. Szerintem ez olyan lehet, mikor az embert felhívják a telefonon, és ilyen termékbemutatóra hívják.
Itt az angol: a bloke from Best Kitchens offering a free estimate for entire refitting in lovely stainless chrome. Ha valaki tudja írja meg! ;)