Szent Gr�l (�let kelyhe)�legenda �s val�s�g

Legenda (Wikip�di�b�l)

A Szent Gr�l (r�viden Gr�l) egy k�zismert k�z�pkori legenda. Leggyakoribb �br�zol�sa egy kehely, amelybe �ll�t�lag felfogt�k a keresztrefesz�tett J�zus ki�ml� v�r�t.

Kialakul�sa

A monda �skereszt�ny, kelta �s keleti eredet� elemeket tartalmaz. T�bb megjelen�si form�ja szerepel az irodalomban: kehely, t�l, dr�gak�, illetve az ezoterikus irodalomban szimb�luma valaminek.

Nem kanoniz�lt (apokrif) iratok szerint a Gr�l abb�l a smaragdb�l k�sz�lt, amely Lucifer koron�j�b�l hullott ki, amikor az �r a mennyb�l letasz�totta. K�s�bb a Gr�lba folyt a keresztre fesz�tett Krisztus v�re.

M�s forr�sok szerint az ed�ny j�spisb�l van, �s aki bel�le iszik (esetleg csak l�tja), �r�kk� fiatal marad. (hmm... olyan ismer�s, csak nem az Aventerra titkaiban hszn�lt�k fel ezt??)Mai ismert form�ja a 11. sz�zad v�g�n, a M�ria-kultusszal egyid�ben alakult ki.

A Szent Gr�l a szent iratokban

J�zus ebb�l a kehelyb�l ivott az utols� vacsor�n, �s keresztrefesz�t�se ut�n Arimathiai J�zsef ebbe fogta fel a sebeib�l kifoly� v�rt (l�sd Nikod�mosz apokrif evang�liuma). Arimathiai J�zsefet a felt�mad�s ut�n megv�dolt�k a holttest eltulajdon�t�s�val, b�rt�nbe z�rt�k, �tlen-szomjan tartott�k, de � m�gis �letben maradt, mert t�pl�l�k�t a Szent Gr�l biztos�totta, amelynek �rz�je volt.

Egy m�sik legenda szerint J�zus felt�mad�sa ut�n a Gr�lt angyalok tartott�k �g �s f�ld k�z�tt, majd a templomos lovagok �rizt�k a Megv�lt�s hegy�n.

A Gr�l a Parsifal-legend�ban

A Parszif�l ifj�s�gi reg�ny c�mlapja
�br�n Zolt�n grafik�ja

A Gr�lt az �dv�ss�g Hegy�n �p�lt v�rtemplomban �rzik a Gr�l-lovagok, papkir�lyuk vezet�se alatt. A kir�ly azonban sebes�lt, s�lyos beteg, sem meggy�gyulni, sem meghalni nem tud. Birodalm�b�l pusztas�g lett, �tokf�lde, ahol a foly�k kiapadnak, az asz�lyban minden elszikkad. A kast�lyba �rkezik a na�v, b�rdolatlan ifj� Parsifal. Arra tan�tott�k, hogy nem illik k�rdez�sk�dni, �s �gy, noha vacsora k�zben t�bbsz�r megjelenik egy gy�ny�r� l�ny, kez�ben dr�gak�vekkel kirakott kehellyel – ami maga a Gr�l, melyb�l ragyog� f�ny �rad – Parsifal hallgat. Nem k�rdezi meg, hogy kit vagy mit szolg�l a Gr�l �s hogy milyen betegs�gben szenved a kir�ly.

Elhagyja a kast�lyt. Megtudja, hogy ha feltette volna a helyes k�rd�seket, meggy�gyult volna a sebzett kir�ly, �s ebb�l sok j� sz�rmazott volna. B�nb�n�an vil�gg� megy, �t �vig bolyong, sok h�stettet hajt v�gre, de a Gr�l kast�lyba nem tal�l vissza �s a lelk�t is majdnem elveszti. Egy szent �let� remete felsz�l�tja, hogy szolg�lja embert�rsait, mire a h�s elker�l Arthur kir�ly udvar�ba, �s csatlakozik a Kerek Asztal lovagjaihoz.

�jabb bolyong�s ut�n k�t t�rs�val eljut a sebes�lt kir�ly �s a Gr�l otthon�ba, f�lteszi a helyes k�rd�seket, a kir�ly sebe �sszeforr, majd b�k�sen meghal. Kiaszott, puszta birodalm�ban �jra v�z �rad a foly�kba, term�keny lesz a f�ld, a Gr�lt pedig egy mennyei k�z felviszi az �gbe.

A R�mai Birodalom el�tti �si eur�pai (kelta) �s keleti kult�rk�r �rintkez�se �s k�lcs�nhat�sa j�r�szt m�g felt�ratlan. A Gr�l-legenda keletkez�s�nek meg�rt�se k�zelebb viheti a ma ember�t ezeknek a k�lcs�nhat�soknak a felt�r�s�ban.

A Gr�l-kast�ly

W. C. Stanfield: Szent Mih�ly hegye

A Gr�l templom�t (kast�ly�t) Scharfenberg legend�ja szerint Titurel �p�tette.

A Gr�l-kast�lyt – egy�rtelm� meghat�roz�s hi�ny�ban – az ut�kor t�bb helyre pr�b�lta elhelyezni. A templomosokkal val� kapcsolat, f�leg Eschenbach olvasat�ban, behat�rolja a lehets�ges helysz�nt.

A felmer�lt helysz�nek:

• Glastonbury, Anglia
• Szent Mih�ly hegye, Cornwall
• Monts�gur v�ra, francia Pireneusok
• Montsalvat v�ra, spanyol Pireneusok
• Borosty�nk�, akkoriban az volt a templomosok egyik utols� v�gv�ra.

Magyar kapcsolatok

A legend�k szerint Nagy Lajos kir�lyunk kapcsolatban �llt a Gr�llal. A p�losokhoz val� kapcsolata ismert, �k haz�nkban egyed�l tartott�k sz�mon Arimathiai J�zsef �nnep�t.

A Szent Gr�l a t�megkult�r�ban

Egy spekulat�v elm�let szerint a Szent Gr�l francia megfejt�se „sang royal”, vagyis kir�lyi v�r. A monda szerint J�zusnak M�ria Magdoln�t�l gyereke sz�letett, aki anyj�val egy�tt Galli�ba vet�d�tt, �s az � ut�dai lettek a frank kir�lyok.

E legenda ellen�re Kis Pippin frank majordomus, 751-ben, a frank nemesek, Zakari�s p�pa �s a r� hallgat� Szent Bonif�c seg�ts�g�vel, nem �tallotta letasz�tani a tr�nr�l III. Childericet, az utols� Meroving kir�lyt.

A Szent Gr�l titk�t a Bullion Frigyes, francia kir�ly �ltal alap�tott Sion-rend is mag��nak vallja.

A m�toszt t�bb k�nyv �s film is feldolgozta. A legismertebb Dan Brown reg�nye, a Da Vinci-k�d, amelyet Hollywoodban megfilmes�tettek.

A legjobb film feldolgoz�sa Az Excalibur c. film( John Boorman 1981)ami tulajdonk�ppen k�l�nb�z� forr�sok harmonikus idealiz�l�sa de a t�rt�nelmi hiteltelens�gek ellen�re m�gis ez a film adja vissza legval�s�gossabban a t�ma szellemis�g�t

A Gr�l megtal�l�sa

K�nyv:

Eml�kzetk m�g, amikor az Aventerra titkaiban Laura megtal�lj a Szt. Gr�lt (vagyis az �let kelyh�t), amivel k�pes megmenteni a f�ny �rz�j�nek Elysonnak az �let�t? A k�nyv szerint, (m�r hom�lyos eml�kezet ^^") valami olyasmi volt, hogy Remair Lovag mag�val hozta legal�bb is a m�solatot, meg a S�t�tek ellopt�k a f�ny �rz�it�l, de Laur�nak siker�lt visszaszereznie, �s k�s�bb visszajuttatni Aventerr�ra. Vajon mi a helyzet ezzel a val�s�gban?

Val�s�g:

Legenda m�shonnan+ egy kis Art�r kir�ly

A gy�kerek felkutat�sa Aki a Gr�llal kapcsolatos mond�k �s legend�k gy�kereinek keres�s�re v�llalkozik, kalandos utakra t�vedhet. R�gi pog�ny szok�sokkal tal�lkozhat, szembe tal�lja mag�t a k�z�pkori keresztes hadj�ratok Istent�l t�voli s�t�ts�g�vel, de �jra �s �jra felbukkan azon nagy m�v�szek rendk�v�li ihletetts�g�nek val�di �soka is, akik a Gr�l-fogalom csup�n �sszer� felfog�s�t messze fel�lm�lt�k. Nyomkeres�s�nk elej�n, ha megn�zz�k, mit tal�lhatunk a k�l�nb�z� lexikonokban, arra figyelhet�nk fel, hogy a „Gr�l” sz� eredet�r�l �ltal�nos bizonytalans�g uralkodik. Ami biztos, hogy a sz� az �francia nyelv k�zvet�t�s�vel terjedt el, ahol „graal”-nak �rt�k. A legt�bben a sz� eredetek�nt a g�r�g/latin „crat�r” (kever�ed�ny) sz�t felt�telezik, amelyb�l k�s�bb a latin „gradalis” (l�pcs�s kehely) �s a „cratalis” (lapos, fonott ed�ny) keletkezett. A kehely – kor�bban �st is – jelent�s miatt gyakran egy csod�latos ed�ny �ll a k�ltem�nyek k�z�ppontj�ban, melyek cselekm�nye valamilyen m�don a Gr�llal kapcsol�dik �ssze. Ilyen k�ltem�nyeket el�sz�r Angli�ban tal�ltak. Kr.u. a 9. sz�zadban egyre t�bb fant�ziad�s r�szlet n�tte be „Artus (vagy Arthur) kir�ly” legend�s alakj�t. T�rt�nelmileg igazolhat� egy Arturius (vagy Artorius) nev� hadvez�r szem�ly�nek l�tez�se, aki 300 �vvel kor�bban �szak-Britanni�ban a benyomul� angolsz�szok ellen k�zd�tt, �s k�s�bb v�lt a mond�kban �s k�ltem�nyekben „Arthur (Artus) kir�lly�”. Udvartart�s�t Anglia egyre d�lebbi r�sz�be helyezt�k (Wales), �s a h�si, lovagi �let k�zpontj�nak v�lt�k. Kelta-walesi elemek sz�v�dtek a mond�ba, �s a kereszt�ny eszmevil�g is egyre jobban hatott r�. Arthur kir�ly udvar�nak kalandos t�rt�netei v�g�l a kontinens udvari kult�r�j�t �s irodalm�t is inspir�lt�k �s megterm�keny�tett�k, mely a t�rt�nteket „Materie de Bretagne” n�ven form�lta tov�bb. A kor�bbi �vsz�zadok m�veiben rendszerint az a h�s�k c�lja, hogy megtal�ljanak �s elnyerjenek egy var�zserej� ed�nyt, melyet sz�mos esetben sz�zek �riznek. A korai brit k�ltem�nyek ezen mot�vum�nak a kereszt�ny szimbolik�hoz, amelyet a k�s�bbi sz�zadok Gr�l-k�ltem�nyeiben tal�lunk, m�g semmi k�ze. A kelt�k azonban hittek a „halhatatlans�g �stj�ben” mint kultuszt�rgyban, �s sz�mos k�ltem�ny sz�l ennek keres�s�r�l. Term�szetesen ezek tartalm�ban – egy var�zs�st keres�se, amely halhatatlans�got adom�nyoz – alapj�ban v�ve nem t�kr�z�dik m�s, mint az emberek v�gy�d�sa az �r�k �let ut�n, hogy az embernek szabad legyen �r�kk� �lnie a Teremt�sben, minden m�land� f�ldi dolgon t�l. Ez�rt szerepel a mond�kban az �beren �rk�d� sz�zek k�pe. Mi ennek a jelent�s�ge? Az �rz� sz�zek jelk�pezik a n�is�get, mely a sz�ks�ges „hidat” k�pezi az �r�k �let birodalma fel�. A n� finom �rz�k�pess�ge, az „�r�k n�ies” – ahogy Goethe szavakba �nt�tte –, ami benn�nket „felfel� vonz”. �m a n� �rz�k�pess�g�nek tiszt�nak kell lennie, hogy bet�lthesse h�d szerep�t, hi�s�gt�l �s �nz�st�l mentesen. A „sz�zess�g” �s „sz�ziess�g” fogalma szellemi tisztas�got jelent. Ez j� p�lda arra, hogy a l�tsz�lagos kalandt�rt�netek m�g�tt gyakran m�lyebb, nagyobb �sszef�gg�seket lehet megsejteni. Vizsg�ljuk meg ebb�l a szempontb�l mag�t a csodatev� �st�t, amelyekr�l a r�gi k�ltem�nyek sz�lnak. Mik�nt k�s�bbi l�tni fogjuk, a „Szent Gr�l”, mint �letet adom�nyoz� forr�s, a Teremt�s legmagasabb pontj�n val�ban l�tezik, mint kapcsol�d�si pont a Teremt� �s m�ve k�z�tt. �s ebb�l az �r�k forr�sb�l, amelyt�l minden l�tez�s �s l�tez� f�gg, �rad fokr�l-fokra, szintr�l-szintre lefel� az er�t �s az �ld�s az eg�sz Teremt�sbe. Ezt a forr�st szimboliz�lta a kelt�k var�zs�stje, ahogy a k�s�bbi k�ltem�nyek „Gr�lja“ is. Gr�l-elbesz�l�sek �s Artus-mond�k A kusza �tvonal – amit a Gr�l-monda bej�rt, mik�zben gener�ci�r�l-gener�ci�ra tov�bbadt�k, m�g v�g�l a k�z�pkori nyugati irodalom „csodat�m�ja” lett – r�szletei m�r nem nyomon k�vethet�k. Csup�n azt tudjuk, hogy az Artur kir�ly �s a Kerekasztal mondak�r a k�z�pkori irodalomban kiemelked� szerepet j�tszott. Nagyszer� lehet�s�geket k�n�lt a k�lt�knek arra, hogy t�rt�netek sor�t alkoss�k meg. Gyakorlatilag minden fennmaradt kelta mese �s rege meghonosodott az „Artur-vil�gban”. Az angliai �s bretagne-i kelta k�lt�k pr�zai �s verses elbesz�l�seinek alapj�n keletkeztek a 12. �s 13. sz�zadban a francia k�lt�k nagy verses reg�nyei, amelyek az �tvett anyagot, a „Mati�re de Bretagne”-t moderniz�lt�k, �s a kelta var�zsvil�got egy udvari-lovagi vil�gg� v�ltoztatt�k. Ahogy a Gr�l-mond�k ismertt� v�ltak, a k�lt�k sz�m�ra k�zenfekv� volt a h�st, Percevalt (kelt�ul Peredur) Arthur kir�ly udvar�ba �thelyezni, ahol m�r sz�mos f�nyes, kit�n� lovag �lt, hogy majd a szerencs�sen ki�llt kalandok, pr�b�k ut�n a h�res Kerekasztal tagj�v� tegy�k. A mai kutat�sok eredm�nyei alapj�n Chr�tien de Troyes (kb. 1150-1190) – aki a 12. sz�zadi francia irodalom egyik legismertebb alakja – bizony�that�an a nyugat t�rt�nelm�ben els�k�nt dolgozta fel az Arthur-monda keret�ben a Gr�lr�l sz�l� t�rt�neteket. Chr�tien de Troyes Champagne �s Flanderns udvar�ban �lt. 1185 k�r�l �rta „Perceval li Galois ou Les Contes del Graal” c�m� m�v�t. Korai hal�la miatt azonban az alkot�s befejezetlen maradt. Chr�tien de Troyes azt �ll�totta, hogy Gr�l-k�ltem�nyeinek anyag�t egy k�nyvb�l vette, melyet akkori mec�n�s�t�l, Philippe d'Alsace, Flandern gr�fj�t�l kapott k�lcs�n. A k�ltem�ny form�ja megfelel a korabeli nevel�- �s fejleszt� c�lzattal �rt reg�nyek form�j�nak. Chr�tien de Troyes Perceval p�ld�j�n kereszt�l mutatja be, hogyan v�lik valaki lovagg�, �s tan�t�sk�nt �rja le, milyen er�nyeket kell elnyernie, milyen illemszab�lyokat kell elsaj�t�tania ahhoz, hogy kor�nak kultur�lt udvaraiban megjelenhessen. 1200 k�r�l azt�n Gautier de Montb�liard gr�f udvar�ban Robert de Boron meg�rta „Grand estoire dou Graal” c�m� r�vid, 3514 versszakos m�v�t, amely a Gr�l-monda legjelent�sebb �francia �thagyom�nyoz�s�nak sz�m�t. Robert Boron sz�m�ra a Gr�l az utols� vacsorakor haszn�lt kehely, melyben Arimateai J�zsef felfogta Krisztus v�r�t. Boron k�ltem�ny�nek forr�sai val�sz�n�leg Nikod�mus egy pseudo-evang�liuma, tov�bb� az �gynevezett Pil�tus-akt�k (egy apokrif tud�s�t�s Krisztus el�t�l�s�r�l �s hal�l�r�l, amelyet �ll�t�lag Pil�tus, Tiberius cs�sz�r r�mai helytart�ja R�m�ba k�ld�tt, �s amelyet feltehet�en csak a 2. sz�zad v�g�n tal�ltak meg), �s nem utols� sorban Chr�tien de Troyes Gr�l-k�ltem�nye. 1197 �s 1210 k�z�tt alkotta meg Wolfram von Eschenbach (kb. 1170-1220) „Parzival”-j�t, amely a n�met k�z�pkor legnagyobb eposza �s az egyetlen, melyet Wolfram befejezett. Mint�ul Chr�tien de Troyes k�ltem�ny�t haszn�lta, �s � is �sszeolvasztotta Arthur kir�ly �s a Kerekasztal mond�j�t Parzival �s a Gr�l t�rt�net�vel. Parzival eszm�nyi alakj�ban Wolfram von Eschenbach bemutatja, hogyan emelkedik h�se a vil�gi lovags�g f�l�, mik�nt nyeri el minden k�ts�g, szenved�s �s megpr�b�ltat�sok ellen�re a szellemi lovags�got, �s v�g�l hogyan v�lasztj�k tiszta �s nemes t�rekv�seinek megkoron�z�sak�nt a Gr�l kir�ly�v�. Wolfram von Eschenbach a Gr�lt csodat�v�, sug�rz� k�k�nt �br�zolja, amely egy z�ld selyemp�rn�n hever. A v�gyak teljesednek, paradicsomi: Ez vala a Gr�l , (mely mellett semmi a f�ldi ragyog�s), a k�, f�nnyel teli. Wolframn�l is egy tiszta sz�z �ll kapcsolatban a Gr�llal: Repanse de Schoye a Gr�l szolg�l�n�jek�nt hordozza a k�vet: Mert ilyen vala a Gr�l: Az, ki a sz�ziess�get meg�rzi csup�n, �s minden csal�rds�gt�l ment, A Gr�l szolg�l�n�je � lehet. A lovagok a Gr�l, egy k� erej�b�l �lnek, melyet „nevez�k lapsit excillisnek” ( „az �gb�l al�hullott”). Aki a k�vet megpillantja, egy h�tig nem halhat meg. Egyszer egy �vben, nagyp�nteken egy galamb sz�ll al� az �gb�l, �s egy osty�t helyez a k�re, amely �ltal ereje meg�jul.

A katarok elleni keresztes hadj�rat Wolfram von Eschenbach k�ltem�ny�nek forr�sak�nt egyr�szt Chr�tien de Troyest jel�lte meg, m�sr�szt egy „prov�nszi” munk�j�t, akit „Kyot, az �nekes"-nek neveztek. A „ Parzival” IX. k�nyv�ben Wolfram elmes�li, hogyan fedezte fel Kyot a Gr�l-monda anyag�t; �s egy�ttal egy �gi sugallatot, kinyilatkoztat�st sejtet a Gr�l-monda tulajdonk�ppeni forr�sak�nt, melyr�l a k�vek mes�ltek. Toledoben, teh�t Spanyolorsz�gban tal�lt r� Kyot a pog�ny Flegetanisra (Salamon nemzets�g�b�l), aki tud�s�t a Gr�lr�l a „ term�szet b�lcs ismer�jek�nt” Keletr�l hozta mag�val. Wolfram adatai szerint a h�rek a Gr�lr�l Palesztin�b�l Egyiptomon �s Spanyolorsz�gon kereszt�l Franciaorsz�gba, majd v�g�l N�metorsz�gba is eljutottak. Azonban minden kutat�s ellen�re, amit eddig v�geztek, sem egy Kyot nev� prov�nszi k�lt�re, sem �ll�t�lagos m�v�nek nyom�ra nem bukkantak r�.. N�h�nyan �gy v�lik, Kyot mester egy katarer volt. Az �jabb kutat�sok mindenesetre nem bizony�tj�k ezt a t�zist, nevezetesen hogy Wolfram Gr�lr�l sz�l� verses eposza m�r n�h�ny �vtizeddel a d�l-franciaorsz�gi katarerekkel t�rt�nt sz�rny� esem�nyek el�tt k�szen volt. Egy m�sik v�lem�ny szerint Wolfram von Eschenbach a templomosok rendj�hez tartozott. E szellemi lovagrendet 1119-ben alap�tott�k azzal a c�llal, hogy a jeruzs�lemi „Szent S�rt” a hitetlenek ellen meg�vj�k. Egy Jeruzs�lemben l�v� helyr�l nevezt�k el magukat, ahol egykor Salamon temploma �llt, �s ahol egy�ttal mindenkori mester�k sz�khelye is volt. A templomosok a lehet� legjobb kapcsolatban �lltak a Kelettel. Nagymestereik k�z�l n�h�nyan arab fejedelmeket mondhattak bar�tjuknak. Egyfajta kultur�lis �s szellemi „csere” zajlott itt le, melybe tal�n a Gr�lr�l sz�l� tud�s is belesz�v�d�tt. Err�l sz�mos k�l�nb�z� v�lem�ny sz�letett m�r, egy dologban azonban a kutat�k v�lem�nye hat�rozottan megegyezik: A tud�st a Gr�lr�l a Kelet k�zvet�tette a Nyugat sz�m�ra! Hogy pontosan honnan sz�rmaznak a h�rek, val�j�ban nem ismert. Tal�n Salamon m�r tudott a Gr�lr�l, vagy eg�szen M�zesig kell visszamenn�nk? Mindenestre csup�n a k�z�pkor �ta tartozik a Gr�l t�m�ja a Nyugat kult�rkincs�hez, l�nyeg�ben a francia �s a n�metorsz�gi Gr�l-k�ltem�nyek r�v�n. �ppen abban a korszakban, amikor a r�mai katolika hozz�kezdett ahhoz, hogy az egyh�zb�l �s dogm�b�l v�glegesen kiirtson minden gnosztikus �gat. Wolfram von Eschenbach „Parzival” c�m� nagy eposz�t ut�k�ltem�nyek sora k�vette. A Gr�l-mot�vum k�zismert r�szletei megind�tott�k a k�lt�k fant�zi�j�t. Mindenki hozz�tett valamit az anyaghoz, �gy a k�p egyre zavarosabb, a benne rejl� igazs�g egyre eltorz�tottabb lett. (Azonban nem csup�n a k�lt�i fant�zia l�pett ki a helyes mederb�l. A Gr�lt – melyet t�bbnyire z�ld sz�n� t�lk�nt k�pzeltek el – akkoriban minden�tt fel akart�k fedezni. Egy ideig pl. �gy v�lt�k, hogy egy L�rinc-templombeli �rt�kes kulcs a Gr�l. 1247-ben Jeruzs�lem patriark�ja egy smaragddal d�sz�tett, Nikod�must�l �s Aritmetai J�zseft�l sz�rmaztatott kulcsot k�ld�tt III. Henrik kir�lynak. Ebben szint�n a Gr�lt v�lt�k felfedezni.) A Gr�l fogalm�nak �rt�ke er�teljesen cs�kkent, m�gnem a 15. sz�zad v�g�re a Gr�l-hagyom�ny elcsendesedett, �s csup�n egy legenda maradt meg. Term�szetesen a k�vetkez� id�kben is sz�lettek ut�k�ltem�nyek. P�ld�ul a 18. sz�zadban, amikor Johann Jakob Bodner sv�jci tud�s �s �r� �jra felfedezte a k�z�pkori n�met k�lt�szetet, �s 1753-ban megjelentette „Parcival” c�m� alkot�s�t. E m� ugyan nem keltette igaz�n �letre a r�gi anyagot, m�gis el�fut�ra lett egy olyan Artur-hagyom�nynak, mely a Gothe hal�la ut�ni kor kult�r�let�nek k�pz�m�v�szet�ben �s irodalm�ban vir�gzott. A Gr�l-anyag megkap� fel�leszt�se csak a 19. sz�zad m�sodik fel�ben t�rt�nt meg, m�gpedig Richard Wagner �ltal, aki e kor egyik vezet� m�v�szszem�lyis�ge volt. Wagner „Lohengrin” c�m� k�ltem�ny�nek k�z�ppontj�ba egy Gr�l-lovag k�ldet�s�t �ll�totta, a „Parsifal”-ban pedig a megt�vedt Gr�l-kir�ly, Amfortas szenved�s�t �br�zolja. K�t nagyhat�s� zenedr�mai m�vet alkotott, mely rendk�v�li hat�s�t els�sorban zen�je r�v�n �ri el, amely szinte val�sz�n�tlen t�m�rs�ggel vil�g�tja meg az esem�nyek bels� �s k�ls� lefoly�s�t, mutatja be a jellemeket �s vil�g�tja meg a helyzeteket. Richard Wagner a Parsifallal a k�z�pkori mondaanyag egy teljesen �j feldolgoz�s�t teremtette meg. A szerz� egy h�rom felvon�sos cselekm�nybe s�r�tette �ssze mindazt, ami a Gr�l-hagyom�nyb�l �vsz�zadokon �t fennmaradt. Gy�jt�lencsek�nt foglalta �ssze a k�pek �s esem�nyek l�nyeg�t, megfosztva azokat a mell�kes dolgokt�l, a fant�ziad�san d�sz�tett �s korhoz k�t�tt t�lz�sokt�l �s csak a f� �gat emelte ki. A m�b�l n�zve �rdekes az id�szak, amelyben Wagner Parsifalja alakot �lt�tt: 1875. �prilis 18-�n sz�letett Abd-ru-shin, „Az Igazs�g F�ny�ben – Gr�l-�zenet” c�m� vil�gmagyar�z� m� szerz�je, amely els� �zben ny�jtott igaz tud�st arr�l, milyen m�ly igazs�g rejlik a Szent Gr�l m�tosza m�g�tt…