Jonathan Stroud: A szamarkandi amulett
Bartimaeus-trilógia I.

Az Animus kiadótól kaptam egy levelet ma, melyben átküldték nekem az alább található anyagokat, és a kérést, hogy ezt jelentessem meg az oldalon.
A legnagyobb örömmel teszek eleget ennek a kérésnek, és én magam is a figyelmetekbe ajánlom a könyvet.

Tartalom:

A regény két főszereplője szoros egymásrautaltságban éli végig a krimit, melyet egyikük, Nathaniel bosszúvágya idéz elő. Nathaniel 11 éves, és varázslótanonc Londonban, a világ leghatalmasabb olyan birodalmának fővárosában, ahol a varázslók az urak. Ők vezetik az országot, töltik be a különböző kormánytisztségeket és viselnek háborút más mágikus hatalmakkal. A varázslók ebben az elképzelt világban kivétel nélkül és egyértelműen a rosszat képviselik; törtetőek, irigyek, intrikusak, a nem közéjük valókat mélységesen megvetik, ugyanakkor félnek is tőlük.
Utánpótlást – a nem varázslók gyermekei sorából – örökbefogadással szereznek, pénzért. Gyanakvó, féltékeny természetük miatti közmegegyezés, hogy vérszerinti gyermeket nem képezhetnek varázslóvá, nehogy dinasztiák alakuljanak ki. Nathaniel gazdája egy átlagos képességű, ennek megfelelően közepes rangú varázsló, aki nem veszi észre inasa-neveltje kiváló képességeit, mi több, butuskának tartja tanítványát. Akkor sem kel neveltje védelmére, amikor azt egy partin a nyilvánosság előtt megszégyeníti az egyik legbefolyásosabb, önbizalomtól duzzadó, fiatal varázsló, Simon Lovalace.
Nathaniel bosszút forral. Tanulmányait gazdája tudtán kívül felgyorsítja, s titokban szerzett képességei birtokában megidéz egy ötezer éves dzsinnt, Bartimaeust. Tudni kell, hogy a varázslók hatalma abban áll, hogy a dzsinneket mozgatják-irányítják terveik végrehajtása érdekében, akik ezért gyűlölik és megvetik a varázslókat, s a rájuk kényszerített köteléktől minden áron szabadulni akarnak.
Így van ezzel Bartimaeus is, aki különösképp megalázónak tartja, hogy egy senkiházi kölyök parancsait kell teljesítenie. Mégpedig nem is akármilyeneket! Az első feladata – melyet sikeresen végre is hajt – egy nagy hatású mágikus tárgy, a szamarkandi amulett ellopása Simon Lovelace-től. Sokáig nem is hiszi, hogy egy gyerek egyedül, valamely, a háttérben álló, nagyhatalmú varázsló nélkül adna neki ilyen beláthatatlan következményekkel járó megbízást.
Az akció hatása olyan is lesz, amilyentől Bartimaeus tartott: Lovelace mindent megtesz a törekvéseihez nélkülözhetetlen mágikus tárgy visszaszerzéséért. Nathaniel pedig azért tesz meg mindent, hogy e törekvések mibenlétét felderítse, s ezzel számtalanszor teszi kockára a saját életét és Bartimaeus szellem-létét. Nathaniel és az őt kénytelen-kelletlen szolgáló dzsinn a hatalmi harcok kellős közepén találják magukat.

Innen letölthető a könyv két fejezete és a címlapja:
Könyvrészet
Címlap

Új Harry Potter?

Az összehasonlítás kézenfekvő, ám nem abban az értelemben, hogy Stroud műve utánérzés lenne. Azt ugyan a szerző is elismeri, hogy ösztönözte a Harry Potter sorozat sikere, a „varázsvilág” új keletű népszerűsége, ám épp arra törekedett, hogy valami egészen mást írjon. Méltatói elismerik eredetiségét, olyannyira, hogy az amerikai Miramax a könyv kiadásának jogán túl a megfilmesítés jogát is megvásárolta.

Miben áll ez a másság? Stroud regényében a varázslók egyértelműen rosszak, korruptak, hatalmaskodóak. Még Nathaniel sem annyira „jó fiú”, mint Harry Potter. Bár „közönséges” emberi érzéseit őrzi, ingadozik a jó és rossz között, s a bosszúvágy sokszor elvakítja. Jellegzetes, egyedi figurája a könyvnek Bartimaeus, a dzsinn, a maga jópofán nyegle, vagány modorával. Ő az, aki – minden második fejezetben – egyes szám első személyben szólal meg, idézi fel a vele és a fiúval történteket. Ezek a részek szokatlanul sűrűn, lábjegyzetekkel tarkítottak. A könyv e jellemzőjét – a dzsinn maliciózus megjegyzéseit, nyegle magyarázatait – különösen egyéninek és szórakoztatónak találta a kritika. Ugyancsak hatásos írói fogás, hogy a dzsinnt megszólaltató fejezetek után, egy visszafogottabb elbeszélői stílusban, egyes szám harmadik személyben olvashatunk a Nathaniellel történtekről, arról, ahogyan az ő szemszögéből látszanak a dolgok. Ez a fejezetről fejezetre egymást váltogató, eltérő elbeszélő mód kifejezetten fokozza az olvasás élvezetességét, ugyanakkor ezért is ajánlja a kritika inkább 12 éves kortól, gyakorlottabb olvasóknak tehát.

A történet – az író saját összegzése szerint – az erő, a szabadság és a hatalom összefüggéseit állítja a középpontba. A könyv szereplői között senki sincs, aki igazán szabad lenne. Hiszen a hatalmat gyakorló varázslók félnek az általuk irányított démonoktól, mivel a mágia során elkövetett legkisebb hibájuk következtében is elveszíthetik hatalmukat a megidézett szellem felett, aki ilyenkor szembe is fordulhat velük. Ugyanakkor a démonok a varázslóktól tartanak, a köznép a varázslóktól, utóbbiak a köznép összeesküvőitől, s a varázslók egymás hatalmára, erejére is féltékenyek. Némely kritikusnak mindez Swift Gulliverjét juttatta az eszébe, a politikai áthallások miatt. Bár Stroud maga ezt sosem állította, egyesek egyenesen a Blair-kormány kritikáját vélték a könyvben felfedezni.

A szamarkandi amulett a Bartimaeus trilógia első kötete.
A második kötet megjelenése 2005 őszére várható.

A szamarkandi amulett sikere

– A kiadás jogát 32 országban adták el.

– Az Amerikai Könyvtárosok Szövetsége 2004-ben az általa legjobbnak tartott könyvek összesített listájára válogatta, a legjobb tíz, fiataloknak ajánlott fantasy- s egyben (műfajtól függetlenül) a nekik ajánlott tíz legjobb könyv közé választotta.

– A független (nem üzletláncokhoz tartozó) könyvesboltok a legjobb tíz gyerekkönyv közé sorolták.

– Elnyerte a Boston Globe és a Horn Book díját.

– A CCBC (Cooperative Children’s Book Center, University of Visconsin) az év legjobb gyerekkönyvei közé sorolta.

– A Washington-környéki könyvtárosokat, tanárokat, könyvkereskedőket és gyerekkönyv kritikusokat tömörítő Capitol Choiches 2004 legjobb könyvei között ajánlja.

Kritikák

Különös és újszerű, ahogyan Stroud a mágia formaságairól ír. Ezzel a szerző a varázslók világába vezető fantasyk egy egészen eredeti művét tette az asztalra.
Bulletin of Center for Children’s Books

Az elmúlt évek egyik legelevenebb és legeredetibb fantasyja… Egy új trilógia lendületes kezdete.
Booklist

magávalragadó történetet írt, egy remekül felépített fantasy-világban.
The Horn Book

A fantasy rajongók alig olvashatnak jobbat.
Library Media Connection

Kíváncsi vagyok, hogyan fokozhatja a fordulatosságot a második és a harmadik kötet.
The New York Times Book Review

A szerzőről

A 34 éves Jonathan Stroudaz angliai Bedfordban született, és St. Albansban nevelkedett. York város egyetemén szerzett diplomát angol irodalomból. Ezt követően két, ismert gyerekkönyv kiadónál dolgozott, elsősorban ismeretterjesztő könyvek szerkesztőjeként. Első regénye – ugyancsak fantasy – 1999-ben jelent meg, amit két év múlva követett a második, ugyanebben a műfajban. A számára világsikert hozó A szamarkandi amulett, a Bartimaeus-trilógia első kötete, 2003-ban jelent meg angolul.Stroud ma már szabadúszó író. London egyik külvárosában él, feleségével és 2003 decemberében született első gyermekével.
by Daniel W. Mcload

A cikk innen származik