1. r�sz
    El��letek

S�t�t kis szalmakunyh�ban �pphogy hunyorgott egy kis f�ny. A t�z, melyet k�r�lvett h�rom l�lek, alig �get. A legfiatalabb k�z�l�k alig m�lhatott kilenc �ves. Fiatals�g�val nem lett volna semmilyen gond, hisz’ m�rt nem kempingezhetne egy korabeli kisgyerek. Ruh�zata igencsak furcsa volt. Szakadt krumpliszs�kra hasonl�t, anyaga legal�bbis, ami v�gig ny�lik a k�zfej�ig. R�gies (vagy �ppen hontalan) kin�zete miatt nem akart�k megs�rteni, azzal hogy elk�ldik meghitt kis besz�lget�s�kb�l. Mert a m�sik k�t „ember” nem nagyon akarta folytatni a besz�lget�s�t. Egyik�k negyvenes �veit taposta, m�g t�rsa fele annyi id�snek t�nt. A h�szas �veit j�r� emberke (aki igaz�b�l 22 �ves volt csak) lovagi p�nc�lban volt. Az id�s ember igencsak nyomor�k�l n�zett ki. Szemg�drei �resen t�tongtak, �s egyik karja hi�nyzik k�ny�kt�l lefel�. Ifj� t�rsa talpig vasban volt. A csend fesz�lyezte �ket. Az �reg, nem t�rv�n tov�bb a csendet, belekezdet a maga t�rt�net�be.
- Sok-sok �vvel ezel�tt �ltem �n egy „F�ld” nevezet� kis bolyg�csk�n. Nem sokszor l�togatta meg az idegen n�pek utassz�ll�t� j�rm�ve. (Azaz a cs�szealj, holdj�r�, �rhaj�.) Nem �ppen egy Paradicsom ez a vid�k. Emberek (igen, j�l hallottad: emberek) milli�rdjai haltak meg e kis s�rgoly�n. N�h�ny ezer �v ut�n siker�lt csak kijutniuk a gy�ny�r�s�ges kis �rbe. Soha nem j�ttek volna r� ezek az elmaradott n�pek (azaz: mi) hogy figyelik �ket. Igaz, ezt �n m�r szem�lyesen meg nem �lhettem. Egy Criprolitt�l hallottam ezt. �n (az � id�sz�m�t�suk szerint) Krisztus Ut�n 1200 k�rny�k�n �ltem. Eur�pa (most m�r ez a neve) egy kicsiny orsz�g�ban mulattam az id�met. F�ldrajzilag k�z�pen, am�gy meg nem tudom, hogy hol helyezkedik el. Magyarorsz�g ez a hely. Igen sokat szenvedett a magyarok nemzetts�ge. Hol a T�r�k, hol Tat�r. Hol Habsburg vagy az Orosz h�zta-vonta. Igaz, �k is k�s�bb voltak. Sok dolog van ut�nam. Emberk�nt irgalmatlanul sokat szenvedtem. Egyik-m�sik csat�roz�s igen csak megnyuvasztott. Akkoriban m�g nem ismerte az orvostudom�ny, azt hogy �rz�stelen�t�s. M�g csak nem is volt orvostudom�ny. Minden csak annyib�l �llt, hogy ha valami rosszul n�zet ki azt lev�gt�k. Ami nem n�zett ki sehogy azt hagyt�k, hogy elrohadjon. Az m�r cs�ny�n n�zett ki ez�rt lev�gt�k. �gy volt ez. Nekem lev�gt�k a f�l kezemet (a balt, ha nem l�tn�d) �s az egyik szemeimet kikanalazt�k. K�pzeld csak el: egy ny�llal, jobb esetben v�zzel, tiszt�tott orm�tlan vasat nekinyomnak a szemgoly�dnak. Egyre ink�bb kezdik lefel� nyomni a goly� megett. Az a tompa �s egyben �les f�jdalom, ami oda-vissza megj�rja az utat Messiah-t�l eg�sz Bagladeshig… A m�g�tted l�v� ifjonc, aki alig �lte meg a h�sz telet, nagy er�vel pr�b�l t�ged lefogni nehogy, eszeveszett d�h�dben, neki rohanj a kezel�nek. Mind ezt k�tszer. Ez m�g csak az eleje. A gy�gyul�si r�szt m�r nincs is gyomrom elmes�lni neked, hisz az fel�lm�lja minden emberi inger korl�tj�t. Mikor fiatal, eg�szs�ges, kis haj�sleg�ny voltam, nem tudv�n vagy gondolv�n, ennek a mer�sz „�ll�snak” a h�la lettem ilyen csonk.
Kezdet kifogyni a mondani val�j�b�l, �m nem akarta abbahagyni. L�tta hogy ez a k�t sr�c nem b�rna megsz�lalni akkor sem, ha egy sereg �rd�g kergetn� �ket. A semmib�l el�teremtett egy �veg vizet �s sz�p lassan elkortyolgatta. Az �res b�gr�t �vatosan letette maga mell�, nehogy piszkos legyen �s folytatta mondonk�j�t.
Egy sz� mint sz�z, vagy  tal�n m�g ezer is: f�jdalmas a t�k�letes �s a t�k�letlen �let. Egyszer�en nem is �rtheted ifj� bar�tom mennyire f�jdalmas… Vagy m�gis �rtheted. Utols� eml�kem F�ldi l�temb�l az volt hogy egy kocsmai vereked�sbe gabalyodtam. Harminc vagy ann�l is t�bb kan egy helyen teljesen ber�gva. Ak�r az �let show-ja is lehetne. Mindenkinek volt valamilyen gondja. Kit asszony, kit szerencse hagyott el. A kocsma a b�nat v�gad�ja. Bem�sz b�san, j�l sz�tvered a h�zat, �s olyannyira boldogan t�molyogsz ki, hogy m�r arra sincs el�g er�d, hogy els�rd f�jdalmaid ok�t a csal�dnak. Mert h�t a f�rfiakat k�t dolog vid�tja fel olyannyira, hogy ak�r lopjon –csaljon -hazudjon. Ez volt az asszony �s a pia. L�m, hogy elpirult�l kis fiacsk�m. Nem kell ezt sz�gyelni, nem arra val�. Hisz te n�ked is v�’t valaki �ltedben kit szerett�l. Nem? Ezt �n nem hiszem el. Nekem elmondhatod. Hidd el itt m�r senki nem fog t�ged kinevetni vagy megal�zni. Itt b�ke van mindenki sz�m�ra. R�j�hett�l volna kis bar�tom. M�ghogy a s�ron t�l is �rz�d a titkot? Legyen �gy ahogy akarod.
A b�gr�t �jra „felt�lt�tte” �s elkortyolgatta a vizet, hisz ennyi besz�dt�l kezdet kisz�radni a torka. Ahogy n�zte ezeket a kicsiket, egyre ink�bb megsajn�lta �ket sorsuk v�gett. „Ilyen fiatalon mind ezt… Az �n koromban m�g csak-csak, no de �gy!”- gondolta.
- Megjegyezn�m, az �n koromban nem volt sz�gyen a szerelem. Mi ink�bb titkoltuk �s v�rtuk a megfelel� alkalmat a le�nyk�r�sre. Ez is egy olyan dolog amit tilos els�rgetni. A rom�ncok boldog�tott�k �s egyben keser�tett�k meg az ember �let�t. T�bb vers �s dr�ma �r�dott e fogalomhoz. H�sies harcok egy kisasszony kegy��rt. Enn�l szebb dolgot elb�rsz k�pzelni, bar�tocsk�m? Ballad�k eg�sz k�szlete �r�dott a rem�nytelen szerelem v�gett! Ez volt az �n korom.