3. fejezet

 ����... Ne! Anyu!- kiab�ltam anyu�rt, mik�zbe zih�lva fel�ltem az �gyon. Felh�ztam l�baimat, kezeimmel pedig �tfontam �ket �s gyorsan k�rben�ztem a szob�ban. Sz�vem zakatolt, szinte kiugrott hely�r�l, a leveg�t kapkodva vettem �s m�r p�r k�nnycsepp is lefolyt arcomon. - Anyu...- el�rebor�tottam fejem t�rdeimre �s s�rni kezdtem.
Mikor valaki le�lt el�m az �gyra akkor n�ztem csak fel. Raidon volt az. Hi�ba pr�b�ltam, nem tudtam visszatartani a s�r�st. Lehajtottam fejem, hogy ne kelljen r�n�znem, de mikor meg�reztem fejemen kez�t, visszan�ztem r�. Mikor belen�ztem szemeibe, nem len�z�st l�ttam benn�k, hanem kedvess�get. Nem b�rtam tov�bb, karjaiba vetettem magam �s amennyire szorosan csak tudtam hozz�b�jtam, �s ha lehets�ges m�g jobban s�rni kezdtem. Furcsa volt, mikor meg�reztem h�tamon kez�t, nem hittem volna, hogy valaha meg fog �lelni. Szerencs�re siker�lt hamar abbahagynom a s�r�st, de remeg�sem m�g mindig nem m�lt el.
- Most biztos ovisnak tartasz... mert s�rok. Egy fi�nak nem szabadna s�rnia...
- Gyerek vagy, m�g szabad.
Halv�ny mosoly jelent meg k�nny�ztatta arcomon.
- Fek�dj m�g le aludni.
�gy tettem, ahogy mondott, visszafek�dtem, �s magamra h�ztam a takar�t. � viszont nem mozdult �gyamr�l, am�g �jra el nem aludtam.
...
Gyeng�d simogat�st �reztem arcomon. - �bredj...- s�gta halkan egy l�gy n�i hang.
- Hmm...- kinyitottam a szemem. Egy sz�ke k�kszem� l�ny arc�t l�ttam meg magam el�tt. Ijedtemben fel�ltem az �gyon �s v�letlen�l lefejeltem a l�nyt. - ��...- homlokomra tettem kezem �s h�tr�bb cs�sztam az �gyon.
- Ne f�lj, nem b�ntalak!- mosolygott r�m a fej�t fogva.
- Ki vagy te?
- Lona vagyok, ma nekem kell r�d figyelnem.
M�rgesen �sszeh�ztam szemeimet. - Nem kell r�m figyelni, nem vagyok ovis!
- Bocs�nat, akkor neked kell vigy�znod r�m!
Kiss� meglepett, amit mondott, majd elvigyorodtam. - De... a nagyapa?
- Dolga van.
- Mi?
- Nem tudom, nem k�t�tt�k az orromra.
- Mi�rt?
- Nem vagyok �n olyan magas rang� d�mon...
- �s Raidon?
- A nagyap�ddal van.
- Na j�.- elvigyorodtam. - Akkor vigy�zok r�d.- „Milyen sz�p l�ny...” Kiss� belepirultam a gondolatba.
- K�sz.
- �s mit csin�lunk?
- Mit szeretn�l?
- Nem tudom... El�sz�r meg k�ne f�rdenem.
- M�r megengedtem a f�rd�be a vizet.
M�g a sz�m is kiny�lt a csod�lkoz�st�l.
- Mi az?
- Csak... csak nem szoktam hozz�, hogy, hogy... ehhez.- mikor v�gre magamhoz t�rtem a csod�lkoz�sb�l felkeltem az �gyr�l �s el�szedtem p�r ruh�mat.
- L�tom nem vagy v�logat�s.
- Nem.- visszafordultam a l�ny fel�, aki �pp bevetette az �gyam. Ruh�ja sz�p sz�nes volt, toppja lila, r�vid szokny�ja t�rkizk�k. „Milyen gy�ny�r�, mint egy angyal!” Megr�ztam a fejem �s bes�t�ltam a f�rd�be. Nagyon gyorsan v�geztem, magam sem tudom, mi�rt siettem annyira. Mikor megl�ttam Lonat az �gyam el�tti fotelban �lve, elmosolyodtam.
- Hamar v�gezt�l.- kiny�jtotta fel�m a kez�t, amiben egy poh�r volt, piros sz�v�sz�llal. - Ezt idd meg.
- Mi ez?- el�s�t�ltam, elvettem t�le a poharat �s beleszagoltam. Elmosolyodtam, amint meg�reztem az illat�t, �s moh�n kiittam a poh�r tartalm�t. - Honnan tudtad?- k�rdeztem �s let�r�ltem sz�mr�l a v�rt.
- V�mp�r vagy, mint anyuk�d, �s gondoltam m�r nagyon �hezhetsz.
- K�sz�n�m. T�nyleg r�m f�rt, de �n ritk�n iszok v�rt, tal�n havonta egyszer.
- Te visszafogod magad...
- �n csak kis r�szben vagyok v�mp�r.
- Val�ban?
- Aha, �s az a legjobb, hogy a v�mp�rok minden erej�t birtoklom, de nincs r�m hat�ssal a nap, �s nem is kell annyi v�rt sz�vnom.
- Ez t�nyleg j�.
- Aha. Kicsit furcsa, hogy egy ilyen l�ny, mint te, itt van a pokolban.
- Mert?
- ...H�t...- nem n�ztem szemeibe, mert kicsit zavarban voltam. - Kedves vagy... meg aranyos... meg sz�p.
K�zelebb h�zott mag�hoz �s puszit nyomott homlokomra, amit�l halv�ny p�r jelent meg arcomon. - Te is aranyos vagy. Tudod r�gen nem ilyen voltam, itt v�ltoztam meg a pokolban.
- Milyen volt�l?
- Legyen el�g annyi, hogy nem a j�s�gomr�l voltam h�res.
- Mi�ta vagy itt?
- Kb. 650 �ve.
Elkerekedtek szemeim a hallottakon. - Ilyen �reg vagy?... Vagyis...- megvakartam fejem. - Nagyon fiatalnak n�zel ki �s...
- Ezt m�r nem tudod kimagyar�zni...- vigyorgott r�m. - Am�gy azok, akik a f�ld�n meghalnak �s ideker�lnek nagyon lassan �regszenek.
- Nem akartalak megb�ntani.- lehajtottam a fejem.
- Ne agg�dj, ilyen k�nnyen nem s�rt�d�k meg.- �sszek�colta hajam. - Na mit csin�ljunk?
- Nem tudom... Mondjuk... Mes�lj magadr�l.
- Nem vagyok �n olyan �rdekes.
- Nem baj. Na mes�lj! Ha ilyen r�gen vagy itt, akkor biztos ismerted Tenshit.
A n�v hallat�n megv�ltozott arckifejez�se. - ...Igen... De te honnan...
- Mes�lt r�la Rei is meg a nagyapa is. A bar�tn�d volt?
- Mib�l gondolod?
- El�gg� elszomorodt�l.
- ...J� megfigyel� vagy. Igen, a bar�tn�m volt.- szomor�an lehajtotta a fej�t.
- Ne haragudj.
- Semmi baj...- mosolyogva feln�zett r�m.
- L�tom, te lett�l a b�bics�sz!- jelent meg a fotel m�g�tt Ryuu.
Lona arc�n f�lelem futott v�gig, mikor meg�rezte Ryuu kezeit v�llain. Nagyb�ty�m lassan el�re hajolt �s megnyalta, majd megcs�kolta Lona nyak�t. Lona m�r remegett a f�lelemt�l, �n pedig egyre m�rgesebb lettem.
- Hagyd b�k�n!- kiab�ltam r� nagyb�ty�mra.
Vigyorogva feln�zett r�m. - Ne mond meg nekem, hogy mit tegyek k�ly�k!- visszan�zett Lonara. - L�tom, tal�lt�l egy �j bar�tot.- �ll�t ujjai k�z� fogta, maga fel� ford�totta �s megcs�kolta.
- Azt mondtam, engedd el!
- �n meg azt...- feln�zett r�m, de elhallgatott.
Szemeim m�r v�r�sen izzottak, fogaim pedig m�r olyan nagyok voltak, hogy mikor elvicsorodtam felsebezt�k sz�m.
- Szerencs�d van k�ly�k, hogy nem b�nthatlak!- visszan�zett Lonara. - Veled m�g nem v�geztem!- elvigyorodott �s �jra megcs�kolta, majd elt�nt.
Kezem �k�lbe volt szor�tva �s m�r a v�r is folyt le ujjaim k�z�tt.
- K�sz�n�m.- mosolygott r�m kedvesen Lona, mire siker�lt megnyugodnom.
Szemeim visszav�ltoztak eredeti arany sz�n�kre, fogaim pedig m�r nem s�rtett�k sz�mat.
- Jaj mit csin�lt�l...- megfogta csukl�m �s kiny�jtotta ujjaimat. Mosolyogva megr�zta fej�t. - Begy�gy�tom. Lehet kicsit cs�pni fog.- k�zelebb hajolt �s lassan v�gignyalt tenyeremen.
Tett�t�l hirtelen olyan v�r�s lettem, mint a r�k. A f�jdalmat nem is �reztem, m�g j�l is esett, amit csin�lt. Mikor v�gzett mosolyogva feln�zett r�m, de hirtelen fal feh�r lett az ijedts�gt�l.
- J�l vagy?- homlokomra tette a kez�t, amit�l m�g v�r�sebb lettem. - Kicsit meleg vagy, j�l �rzed magad?
- ... ���... Aha... Persze...
- Ki ne �rezn� j�l mag�t veled?- sz�lalt meg az ajt� fel�l Rei.
Mikor elfordultam fel� elvigyorodott.
- Most m�r tudok r� vigy�zni, v�geztem, elmehetsz.
- Rendben.- Lona puszit nyomott homlokomra. - Rem�lem, m�g tal�lkozunk.
Mosolyogva b�lintottam egyet, mondani is akartam valamit, de nem b�rtam megsz�lalni. Ahogy ment kifel� v�gig �t n�ztem, csak mikor elt�nt az ajt�ban, akkor n�ztem r� Reire.
- M�g mindig piros vagy.- vigyorogva elindult el�m. - Csinos l�ny nemde?
- Mi?- r�ztam meg zavartan a fejem.
- H�ny �ves is vagy?
- Nemsok�ra kilenc leszek!- mondtam b�szk�n. - Mi�rt?
- Kicsit id�s hozz�d nem gondolod?
- Mi?- szemeim elkerekedek. - �n nem...
- Dehogynem!- fejemre tette a kez�t �s �sszek�colta a hajam. - L�tszik rajtad, hogy tetszik.
- Mi?
- Ezt nem tudod titkolni. Lehet, Lonanak nem t�nik fel, de nekem igen.
- Nekem sem t�nt fel... �n sem tudom...
Hangosan nevetni kezdett.
- Ne nevess ki, �n m�g nem �rtek az ilyesmihez!
- �gy t�nik, most fogsz megvil�gosodni ezen a t�ren.
- De �n nem akarok! M�r n�ha att�l rosszul leszek, ha a sz�leimet l�tom �gy!
- L�tom, ebben nem any�dra hasonl�tasz. � kimondottan sportot �z�tt abb�l, hogy h�ny f�rfit tud egyszerre sz�d�teni!- le�lt a fotelba �s az �l�be �ltetett. - M�r kezded visszanyerni az eredeti sz�ned.
- Nagyon vicces... Ink�bb azt mond meg, hogy mit csin�ljak.
- Ez ellen nem tudsz mit tenni, �s ne is pr�b�lj!
- Mi�rt?
- Any�d is pr�b�lt... hidd el, nem akarsz azon kereszt�l menni, mint �.
- Mi t�rt�nt?
- Nem �rdekes!
- Dehogynem!
- Mondom, ne akard tudni!- megp�ck�lte az orrom.
- J�, de akkor mit csin�ljak?
- Ne f�lj, ez csak k�ly�kszerelem, hamar elm�lik. Besz�lgess csak vele nyugodtan.
- ...Aha... Ok�... �s mikor m�lik el?
- Nem tudom, ez csak t�led f�gg. Am�gy mi t�rt�nt?
- Mert?
- Lonan l�tszott, hogy kiss� ideges volt.
- Igen, Ryuu miatt.
- Itt volt?
- Igen, de elzavartam!- h�ztam ki magam b�szk�n.
- B�tor gyerek vagy!
- Tudom! A nagyapa mit csin�l?
- Az angyalokkal t�rgyal.
- Raidonnal?
- Igen, � is ott van!
Megvakartam a fejem. - Furcsa...
- Mert?
- Az angyalok meg�lt�k a l�nyt, akit szeretett, �s � m�g k�pes vel�k t�rgyalni...
- Raidon mindig is el tudta v�lasztani a munk�t a mag�n�lett�l.
- Nekem szerintem nem menne. Nem n�zhetn�nk be?
- A megbesz�l�sre?
- Aha.
- ...H�t...
- L�ci.
- Nem hiszem, hogy j� �tlet.
- ...Naaa... Ha te nem j�ssz, egyed�l megyek!
- A nagyap�d meg�lne.
- T�ged vagy engem?
- H�t nem t�ged az biztos.
- Megv�delek!
- Mint any�d... Mi�rt akarsz annyira bemenni?
- �rdekelnek az angyalok!
- Engem is sok minden �rdekel, p�ld�ul az oroszl�n, m�gse dugom a fejem a sz�j�ba! Hidd el, jobb, ha nem h�zol �jat az angyalokkal!
- ...Olyan vagy, mint anyu!- felugrottam az �l�b�l. - De �n akkor is megyek!- gyorsan futni kezdtem.
- �llj meg!- kiab�lt ut�nam Rei.
H�tra se n�ztem, csak rohantam �s nemsok�ra m�r a hatalmas kapu el�tt �lltam, de Rei elkapott miel�tt m�g benyithattam volna. - Ne-ne, engedj el! Be akarok menni!
- Nem lehet. Nyugodj...
- Nem!- fic�nkolni kezdtem karjai k�zt, �s mikor ki tudtam szabadulni berohantam a kapun.
Mindenki r�m n�zett. A nagyapa a tr�non �lt, t�lem jobbra k�t angyal �llt, nem messze t�lem, velem szemben pedig Raidon.
- Gyere innen, mert megnyuvasztanak!- futott be ut�nam Rei, de m�r k�s� volt. - Sajn�lom, nem tudtam meg�ll�tani!
- Semmi gond!- mosolygott le r�m a nagyapa �s felkelt. - M�r �gyis v�gezt�nk.
Elkezdtem futni fel�, �s ahogy elhaladtam az angyalok el�tt r�juk n�ztem. Az egyik mosolygott, a m�sik viszont el�g mogorv�nak t�nt. Beugrottam a nagyapa karjaiba �s visszan�ztem az angyalokra.
- Michael, Raphael, � itt az unok�m Kiru.
- Szia k�ly�k.
V�laszk�pp csak elvigyorodtam.
- Pont, mint az anyja...- sz�lalt meg halkan a m�sik angyal, mire t�rsa megcs�v�lta a fej�t.
Hangj�b�l lesz�rtem, hogy nem b�knak sz�nta, amit mondott. „Most mi rosszat csin�ltam?”
- Mindenk�ppen besz�ln�nk kell Miyuval is.
- Megn�zem majd, mit tehetek. Majd jelentkezem.
- Rendben.- a k�t angyal meghajolt �s elindultak kifel�, de Raphael m�g az ajt�b�l visszan�zett r�m.
V�gigfutott h�tamon a borzong�s mikor szemembe n�zett. - F�lelmetes...
- Raphael is rendes, csak nem szereti a d�monokat.
- De �n nem vagyok az... vagyis de... de akkor is.
- Miyut k�l�n�sen gy�l�li, �gyhogy neki el�g annyi, hogy a fia vagy.
- Furcs�k az angyalok! Mindegy. Mit csin�lunk ma?- t�rtem �t egy fontosabb t�m�ra.
- Szerintem besz�lhetn�l a nagyap�ddal Lonar�l.- h�zta hamis vigyorra a sz�j�t Rei, mire elv�r�s�dtem �s lehajtottam a fejem.
Nagyap�m hangosan nevetni kezdett mikor megl�tta reakci�mat. - �s m�g �n vagyok n�cs�b�sz?
- ...�n nem is...- egyre v�r�sebb lettem.
- Raidon.- sz�lt r� fi�ra komolyan nagyap�m miel�tt elhagyn� a termet, majd elgondolkozott �s s�hajtott egyet. - Semmi, menj csak. Te is elmehetsz Rei.
Rei meghajolt �s Raidon ut�n indult.
- Mi t�rt�nt?- n�ztem k�v�ncsian nagyap�mra.
- Ezt �n is k�rdezhetn�m.- felh�zta szem�ld�k�t �s elvigyorodott.
- Csakhogy �n k�rdeztem el�bb!
- J�l van.- � is elindult kifel� velem a karjaiban. Ez�ttal a d�monok m�r nem n�ztek meg minket annyira, mint legut�bb. - Mit akarsz tudni?- bel�pett szob�j�ba �s els�t�lt a fotelig, majd le�lt �s az �l�be �ltetett.
- H�t... Mindent!
- Akkor sok�ig fogunk besz�lgetni.
- �n r��rek! El�sz�r is az angyalokkal mir�l t�rgyaltatok?
- R�latok, Michael mindenk�pp besz�lni akar any�ddal.
- Az nehezen fog menni...
- Tudom, de ha Miyu ellenkezik, nem �lhettek a F�ld�n.
- Raphael mindig is ilyen volt?
- Nem. R�gen m�g � is a b�k�re t�rekedett, most is csak Anahita tartja vissza.
- Ki?
L�tszott rajta, hogy nem tudja, hogy k�z�lje ki a n�. - Tudod... � Miyu anyja, vagyis a nagyany�d.
T�tott sz�jjal hallgattam egy darabig. - �s Raphael meg �... egy�tt vannak?
- Igen.
- Nem is zavar?
- Mit tehetn�k ellene, am�gy sem lehetn�nk egy�tt.
- De h�t... akkor ezt most nem �rtem... Anyu mi�rt itt n�tt fel, veled, mi�rt nem a mennyorsz�gban?
- Anahita m�g nem volt el�g �rett ahhoz, hogy egyed�l nevelje fel, ez�rt abban egyezt�nk meg, hogy Miyu itt lesz velem. Term�szetesen Anahita gyakran lej�tt Miyuhoz, de ahogy Miyu egyre id�sebb lett, �gy gy�l�lte meg egyre jobban az anyj�t. Anahita pedig ezt m�r nem tudta elviselni.
- �s ez�rt szerette meg Raphael? Ez kicsit s�nt�t...
- M�r r�gebben is nagyon j� bar�tok voltak, �s Anahita csak Raphaellel tudta megbesz�lni ezeket a dolgokat.
- �gy m�r �rtem. De Raphael mi�rt gy�l�li annyira anyut?
- Miyu sok b�natot okozott Anahitanak, f�leg ez�rt, m�sr�szt pedig Raphaelnek is sok gondja volt vele.
- Aha... A m�sik angyal kedvesnek t�nt.
- Michael az is, tal�n � az egyik legkedvesebb angyal a mennyben.
- �s Raidon mi�rt volt itt?
- � a leg�rettebb arra, hogy majd �tvegye a helyem, �s m�r most j�, ha tudja, hogy-hogy kell t�rgyalni az angyalokkal, ugyanakkor mivel k�nnyed�n �tl�t az embereken, sok haszn�t is veszem ilyenkor.
- Aha... Anahitaval tal�lkozok majd?
- Nem tudom, nem hiszem. Van m�g k�rd�sed?
Megvakartam fejem �s elgondolkoztam. - Nincs.
- Remek, akkor mes�lhetsz nekem egy kicsit.
El�sz�r nem �rtettem, mit akar, de mikor elvigyorodott minden vil�goss� v�lt.
- Sz�val mi is t�rt�nt?
Halv�ny p�r jelent meg arcomon. - Semmi.
- L�tom, az�rt pirulsz m�r ki ennyit�l igaz?
- Nem tehetek r�la. Csak nagyon sz�pl�ny �s... aranyos is...
- �s m�g r�m mondtad, hogy n�cs�b�sz vagyok, �n m�g nyolc �vesen nem kerestem a l�nyok t�rsas�g�t.
- �n se. Azt se szeretem, mikor anyu�k el�ttem cs�kol�znak... Rei szerint hamar elm�lik, mert ez csak k�ly�kszerelem vagy mi...
- Majd ha nagyobb leszel meg�rted!
Megforgattam szemeimet. - Anyu�k is folyton ezt mondj�k!
- Gyakran mondj�k?
- Csak ha kisbabacsin�l�sr�l van sz�.
Nagyap�m hangosan felnevetett, �s �n is elvigyorodtam, b�r nem tudtam, min mosolygunk.
- Mondd csak, veszekedni nem szoktak?
- Nem.
- Sosem?
- Akik szeretik egym�st, azok sosem veszekszenek.
- Igaz.
- Mondd csak nagyapa... mit kapn�k az�rt, ha elvern�m Ryuut?
- Ennyire nem �rtitek meg egym�st?
- ...Nem.
- Mert?
- ...B�ntotta Lonat.
Tekintet�t a plafon fel� emelte. - Pedig m�r h�nyszor sz�ltam neki, hogy hagyja b�k�n szeg�ny l�nyt.
- Akkor nem baj, ha megverem?
- Ink�bb ne, m�g a v�g�n � verne meg t�ged.
Kopogtak. Mikor kiny�lt az ajt� �s megl�ttam ki �ll a t�loldal�n nagyapa mellkas�ba f�rtam arcom.
- Gyere csak be Lona.- n�zett r� mosolyogva nagyap�m.
- Rei monda, hogy hivat.
Amint ezt meghallottam feln�ztem nagyap�mra �sszeh�zott szemekkel. - Sz�vetkeztetek ellenem!
- Lona, mi�rt nem sz�lsz, ha a fiam zaklat?
Ez engem is �rdekelt, �gyhogy p�r ide vagy oda, r�n�ztem Lonara, aki csak n�m�n �llt �s a f�ldet b�multa.
- Besz�lek vele!
- Nem kell!- sz�lalt meg k�ts�gbeesetten. - Nem olyan fontos...
Hirtelen Ryuu jelent meg el�tt�nk. - Besz�ln�nk kell!- n�zett r� apj�ra, majd gonosz vigyorral arc�n h�tran�zett a m�g�tte �ll� remeg� l�nyra.
- Lona, k�rlek vidd vissza Kirut a szob�j�ba.
M�rgesen felkeltem a nagyapa �l�b�l �s els�t�ltam az ajt�ig. Lona m�r elindult fel�m, de Ryuu elkapta a karj�t �s visszar�ntotta.
- Gondolod, hogy hagylak �gy elmenni?- cs�kot nyomott sz�j�ra, amit�l �n m�g d�h�sebb lettem. - Most m�r elmehetsz!
Lona els�t�lt mell�m �s v�rt, am�g el nem indulok. M�r kint s�t�ltunk, de nem ment�nk sok�ig. Lona meg�llt, nekit�masztotta h�t�t az egyik szikl�nak �s lecs�szott a k� ment�n a f�lre. El�s�t�ltam, de nem tudtam mit k�ne csin�lnom, �gy csak �lltam el�tte, de mikor megl�ttam, hogy k�nnycseppek kezdenek peregni arc�n �t�leltem nyak�t.
- Ne s�rj...
Lona mag�hoz h�zott �s vissza�lelt. Nem tudom, meddig lehett�nk �gy, sz�momra �gy t�nt, mintha csak p�r perc lett volna, de biztos vagyok benne, hogy t�bb volt.
Lona let�r�lte arc�r�l utols� k�nnycseppjeit. - Ne haragudj.
- Mi�rt hagyod magad?
- Mit tehetn�k?
- Mondjuk, szembesz�llsz vele.
- Nem mindenki olyan b�tor, mint te.
- M�g hogy b�tor?...- hallottam a h�tam m�g�tt Ryuu nevet�s�t.
M�rgesen fel� fordultam. - H�t n�lad biztos b�trabb vagyok, s�t er�sebb is!
- Igaz�n? Szerintem csak a sz�d nagy k�ly�k!
- A tiedn�l nem lehet nagyobb!
- Ne akarj felbosszantani szemtelen kis korcs!
- Hogy mi?- �k�lbe szor�tottam kezem, �s ha Lona nem �ll el�m, biztos nekiugrok nagyb�ty�mnak.
- Ryuu k�rlek, ne b�ntsd!- �llt el� Lona, hogy meg�ll�tsa �s mellkas�ra tette k�t kez�t.
- Szeretem, mikor ilyenkor �gy hozz�m b�jsz!- lecs�sztatta kez�t fenek�re �s m�g jobban mag�hoz vonta.
- Engedd el!- pr�seltem ki fogaim k�zt.
- Hogy mondod?
- Azt mondtam, engedd el!
Ryuu eltolta maga el�l Lonat, el�m s�t�lt �s lehajolt hozz�m. - Mi�rt hiszed azt, hogy parancsolgathatsz nekem korcs?
Elszakadt az a bizonyos c�rna, 10 centi hossz� karmaimmal csaptam fel� egyet. Meglephette, hogy r�t�madtam, mert m�g �gy is, hogy h�trahajolt el�rtem �s n�gy v�kony sebet h�ztam arc�ra.
V�gigh�zta egyik ujj�t arc�n. - �gy t�nik, egy kis tiszteletre kell, tan�tsalak!- olyan gyorsan v�gott pofon, hogy m�g a mozdulatot sem l�ttam.
Nekiv�g�dtam a m�g�ttem lev� szikl�nak, amit�l hal�nt�komon v�kony v�rpatak kezdett folyni.
- Kiru j�l vagy?- futott oda hozz�m Lona �s let�rdelt mellettem.
- Csak a sz�d nagy k�ly�k �n megmondtam!
Kiss� sz�d�l�gve felkeltem.
- Kiru ne, hagyd!- fogta meg a kezem Lona.
- Tal�n k�rsz m�g egyet �csi?- Ryuu m�r emelte kez�t, de m�r nem volt ideje meg�tni.
- Ryuu!- mennyd�rg�tt a h�ta m�g�tt apja d�h�s hangja.
Nagyb�ty�m leengedte a karj�t. - Vigy�zz �csi, legk�zelebb lehet, nem �szod meg ennyivel!- vigyorogva fordult apja fel�, �s mikor pofon csattant az arc�n, m�g ut�na is csak mosolygott.
A pofont�l, amit kaptam m�g mindig sz�d�ltem, �s mikor Ryuu elt�nt h�traborultam Lonara.
- Kiru j�l vagy?- n�zett r�m k�ts�gbeesetten Lona.
- ...Aha...
Nagyap�m a karjaiba vett �s elindult a szob�m fel�. - Nem kellett volna...
- De h�t... � kezdte... megint b�ntani akarta...- legk�zelebb m�r azt �reztem, hogy az �gyamba fektet.
- K�rlek vigy�zz r�.
- J�l vagyok.- �ltem fel, de m�g mindig annyira sz�d�ltem, hogy visszaborultam az �gyra. Hi�ba forgott velem a szoba, azt tiszt�n l�ttam, hogy Lona f�l�m hajol. - Mit csin�lsz?
- Begy�gy�tom a sebed.- lassan v�gignyalt hal�nt�komon, amit�l megint v�r�s lettem. - A sz�d is milyen v�res...
Amint ezt meghallottam sz�m el� kaptam kezeimet. Lona kiss� meglep�d�tt, majd elmosolyodott.
- M�g mindig sz�d�lsz?
- Kicsit.
- Pihenj egy kicsit, r�d f�r.- puszit nyomott homlokomra.
Becsuktam a szemem, nem csak az�rt, hogy eleget tegyek k�r�s�nek, hanem mert rem�nykedtem benne, ha nem l�tom az arc�t, akkor nem pirulok el m�g jobban. Nem tudtam sokat aludni, tal�n egy �r�t.
Arra �bredtem f�l, hogy Lona gyeng�den v�gigsim�t arcomon. - Kiru.
- Hmm?- f�radtan feln�ztem r�.
- Itt van anyuk�d...
Erre a mondatra azonnal fel�bredtem, felugrottam az �gyr�l �s rohanni kezdtem. Nem is kellett sok�ig futnom, anyu Ryuuval kiab�lt a pokol k�zep�n.
- Hogy mer�szelted b�ntani a fiam?
- Az a szemtelen kis g�rcs meg�rdemelte a pofont!
- M�g egyszer hozz� mersz �rni sz�tt�plek!
- Anyu!- mikor fel�m fordul, a karjaiba ugrottam.
- Nem �rhatod el� nekem, hogy mit tegyek!
Any�m szeme m�r v�rv�r�s volt a m�regt�l.
- Sr�cok! El�g!- hallottam a h�tam m�g�tt a nagyapa hangj�t.
- Te meg hagytad, hogy b�ntsa?- kiab�lt r� anyu a nagyap�ra.
- Anyu ne, az �n hib�m volt.
M�rgesen visszan�zett b�tyj�ra, majd elindult apja fel�. - Mit akarsz?
- Gyere.- elindult a szob�ja fel�, anyu pedig ut�na, de engem m�g mindig nem eresztett el.
Csendben haladtak egym�s mellett, meg sem sz�laltak, ami engem m�r nagyon ideges�tett, de nem sz�laltam meg, mert f�ltem, hogy olyat mondok, amit nem k�ne. Nagyapa kit�rta a szoba ajtaj�t �s udvariasan el�reengedte anyut.
- �lj le.- mutatott r� az egyik nagy fotelra.
- Mit akarsz?
- Besz�lned kell az angyalokkal.
- Nem!
- K�rlek Miyu, ez nem csak a te �rdeked.- a mondat v�g�n len�zett r�m.
Anyu megforgatta szemeit. - Nem fogok engedelmes pincsik�nt viselkedni! Engem nem fognak �gy ugr�ltatni az angyalok, mint t�ged!
„Ha �n �gy besz�ln�k apuval...”
- Michael csak besz�lni akar veled.
- K�rlek anyu.- k�rtem �n is, h�tha siker�l kett�nknek meggy�zni.
Megforgatta szemeit. - ...J�l van... besz�lek vele...
- K�sz�n�m!- nyak�ba ugrottam �s puszit nyomtam arc�ra, amit�l l�gy mosoly jelent meg sz�ja sark�ban.
- Am�g �n besz�lek az angyalokkal, te b�cs�zz el a nagyap�t�l meg Raidont�l.
- Hazamegy�nk?
- Igen.
- Rendben.- kiugrottam anyu �l�b�l, � pedig elindult kifel�.
- Miyu.- sz�lt ut�na a nagyapa. - Az�rt vigy�zz magadra.
- Persze... persze.- kil�pett a szob�b�l �s l�bbal becsukta maga m�g�tt az ajt�t.
- Rem�lem, legk�zelebb tov�bb maradsz.
- �n is.
Felkelt sz�k�b�l �s f�l t�rdre ereszkedett. - Gyere ide.
Nem kellett k�tszer mondania, egyb�l beleszaladtam karjaiba. Szorosan mag�hoz �lelt �s puszit nyomott homlokomra.
- B�cs�zz el Lonat�l is.
Halv�ny p�r jelent meg arcomon a n�v hallat�n. - Tudom... el is akartam, de el�sz�r Raidonhoz megyek.
�sszek�colta hajam �s eleresztett. - Ahogy any�d t�rgyal�k�pess�geit ismerem hamar v�gezni fog, sz�val siess.
- Szia.- m�r rohantam is Raidon szob�ja fel�. A gyors temp�t�l alig tudtam meg�llni az ajt� el�tt, r�ad�sul majdnem le is fejeltem a kilincset. Mikor bekopogtam az ajt� szinte azonnal kiny�lt el�ttem. - Szia. Ugye nem zavarok?
Raidon az egyik fotelban �lt, el�rehajolt, f�l k�zzel t�rd�n t�maszkodott �s engem n�zett. - Nem. Mit akarsz?
- Anyu elj�tt �rtem...- elindultam befel�. - haza megy�nk... �s gondoltam elk�sz�n�k t�led is...- mikor el� �rtem kiss� t�tov�ztam, de v�g�l mosolyra h�ztam a sz�m �s �t�leltem. - Rem�lem, nemsok�ra �jra tal�lkozunk.- elengedtem �s h�tr�ltam t�le egy l�p�st. - Legk�zelebb megtan�talak mosolyogni!- furcsa volt, m�g erre sem lett m�rges r�m, mintha most mindent eln�zne nekem, amit mondok, de az�rt nem pr�b�ltam meg felbosszantani. - Sietnem kell. Szia.- kifutottam szob�j�b�l �s indultam megkeresni Lonat. „Hol lehet? Legut�bb a szob�mban volt... Tal�n m�g mindig ott van.” Berohantam szob�mba, �s �r�mmel vettem �szre, hogy igazam volt. - Szia.- m�g arra sem volt id�m, hogy elpiruljak, egyb�l beleugrottam karjaiba.
- Szia... Mi az, mi t�rt�nt?- alig b�rt megtartani, majdnem h�traesett, de szerencs�re meg tudott t�maszkodni az �gy sz�l�be.
- Anyu hazavisz �s el akartam k�sz�nni.
- Kedves t�led!- megsimogatott �s puszit nyomott homlokomra.
Itt m�r minden hi�ba, elpirultam, nem is kicsit.
- Rem�lem, m�g az�rt visszaj�ssz.
- Persze!
- Kiru, gyere, indulunk!- n�zett r�m any�m az ajt�b�l.
- Megyek...- visszan�ztem Lonara. - Szia.- kiss� elszomorodtam, de mikor Lona r�m mosolygott boldogan vigyorogtam r� vissza.
- Szia.
Felkaptam t�sk�m a f�ldr�l, amit val�sz�n�leg Rei hozott be valamikor szob�mba, odafutottam anyuhoz �s beleugrottam a karjaiba. Mikor visszan�ztem, meglepetten l�ttam, hogy Lona m�lyen meghajolva �ll.
- Csukd be a szemed!- sz�lt r�m anyu, �n pedig �gy tettem ahogy mondott.
�jra az a furcsa bizserget� �rz�s j�rta �t a testem, de szerencs�re hamar elm�lt. Mikor kinyitottam szemeim sz�leim szob�j�ban tal�ltam magam. Apu ott �lt az �gy sz�l�n, h�ttal nek�nk. Halkan kim�sztam any�m kez�b�l, leraktam t�sk�m �s mosolyogva ap�m el� futottam, de mikor megl�ttam, hogy n�z r�m lehervadt sz�mr�l a mosoly.
- Hol is tal�lt meg Rei?- tette fel a k�rd�st, amib�l �n m�r j�l tudtam, hogy tudja r� a v�laszt, csak t�lem akarta hallani az igazat.
Nyeltem egy nagyot �s lehajtottam a fejem. - Konohaban.
- Mit kerest�l ott?- hangja ridegebb volt m�g a szok�sosn�l is, amit�l m�gjobban megijedtem.
- ...�n csak... csak... vettem p�r �j k�nyvet...- nem mertem feln�zni, de m�r felk�sz�ltem arra a pofonra, amit kapni fogok.
- H�nyszor is mondtam, hogy oda nem mehetsz?- a hanger� a mondat v�ge fel� igencsak meger�s�d�tt.
- ...Bocs�nat...- �sszeszor�tottam a szemem �s v�rtam, de nem t�rt�nt semmi.
Hirtelen ap�m mag�hoz h�zott �s szorosan �t�lelt. - Ha m�g egyszer megtudom, hogy ott volt�l, nem �szod meg ennyivel.
Mosoly jelent meg arcomon �s be�ltem �l�be. Anyu elm�szott ap�m h�ta m�g� �s v�llaira cs�sztatta kezeit, majd megcs�kolta nyak�t.
- Az�rt tiltom meg, hogy odamenj... mert nem akarom, hogy bajod essen!- sosem �rtettem, hogy apu mi�rt higgad le mindig olyan hamar, ha anyu ilyen dolgokat csin�l vele, az volt a l�nyeg, hogy �n mindig meg�sztam ilyenkor a dolgokat. - Ki tudja, mit csin�ln�nak veled, ha megtudn�k, hogy az �n fiam vagy.
- H�t... azt m�r tudj�k... �gyhogy nem is megyek oda t�bbet...
- K�v�ncsi vagyok, mikor legk�zelebb tal�lkozol a konohai ninj�kkal hogy fognak r�d n�zni!- nevette el mag�t anyu.
- �s azt tudj�k, hogy ki az any�d?
- ...Aha...
Mind a ketten hangosan nevetni kezdek.
- De megn�ztem volna az arckifejez�s�ket.- any�m hirtelen megkomolyodott. - Am�gy, ap�mt�l hallottam valami �rdekeset.
- Mit?
�n m�r szinte sejtettem mit fog mondani, �gyhogy m�r a p�r meg is jelent arcomon.
- Mondd csak fiacsk�m, nem kezded kicsit kor�n a csajoz�st?
Lehajtottam fejem �s m�g v�r�sebb lettem. - ...Nem is... csak...
- Apja fia...
- �n nyolc �vesen nem a n�kkel foglalkoztam!
- Sz�val hogy is volt ez?- n�zett vissza r�m anyu.
- Csak kedves volt velem... meg... meg nagyon sz�p l�ny...
- Ismered?- n�zett r� ap�m anyura.
- Nem, csak p�rszor l�ttam. Ryuu kis kedvence.
- Ne mondd ezt!- felkaptam a fejem. - Szeg�nyt folyton csak b�ntja, pedig meg sem �rdemli.
- L�tom nagyon megkedvelted.
M�r lassan olyan v�r�s lettem, mint a r�k. - Aha... De Rei azt mondta, hamar elm�lik.
- Mivel most egy darabig nem l�tod, �gy val�sz�n�. �s hogy �rezted magad?
- Juj nagyon szuper volt, a nagyapa nagyon aranyos, sok mindent megtudtam t�le. Az id�sebbik b�ty�d Raidon kicsit furcsa, de kedvelem, egyed�l Ryuu az, akit �t�lok.
- Ezzel nem vagy egyed�l!
- Az angyalok mit mondtak?- pr�b�ltam t�m�t v�ltani.
- Emiatt nem kell agg�dnod, az ilyen dolgokat majd �n elint�zem.
R�d�ltem apura, behunytam szemem �s m�lyen besz�vtam illat�t. Mikor sz�leim besz�lgetni kezdtek �n m�r f�l�lomban voltam, �s a halk besz�lget�st�l m�g ink�bb �lomba mer�ltem.