29. fejezet
Ruria

Felsietett �d�m szob�j�ba. B�tyja az �gy�n fek�dt, kez�ben egy k�nyvvel. Az ajt� halkan csuk�dott be Ruria m�g�tt. �d�m feln�zett.
-Mi a baj?
-K�ne egy kis seg�ts�g.
�d�m behajtotta az �pp olvasott oldal sark�t, �s becsukta a k�nyvet. Fel�lt az �gy�n. Ruria lehuppant mell�.
-Sz�val?
-Bartimaeus �s Szekhmet szerint a R�tussal volt valami bibi.
-B�vebben?
-Nem a val�di nevemet haszn�ltam.
-Francba.
-Ja. Szerintem is.
-�s?
-Att�l f�lnek, hogy meghalhat. �s van ebben az eg�szben igazs�g, �gyhogy… f�lek.
-Ujuj… ez nem valami j�.
-Van �tleted? Nem akarom, hogy meghaljon.
-�n sem, hidd el.
-Akkor tal�lj ki valamit.
�d�m merengve belet�rt a haj�ba.
-Valahogy meg k�ne id�zned megint azt az angyalt, vagy mit…
-�r�kk�val�s�got.
-Igen. Sz�val, megid�zed-megid�zz�k valahogy az angyalunkat, a t�bbi meg a te dolgod. Csak azt nem tudom, mit hogyan.
-A dzsinnek n�lk�l kell megtenn�nk. Elk�ldtem �ket Ptolemaioszzal.
-Hova?
-R�juk b�ztam.
-Helyes.
-De mi lesz, ha t�lont�l hasonl�t majd ez az eg�sz a R�tushoz, �s nem siker�l?
�d�m v�llat vont.
-Akkor majd �n teszem meg.
Ruria halv�nyan elmosolyodott.
-Ezt nem v�rhatom el t�led. �r�kk�val�s�g el tudja venni az �letedet. Csak egy pillanat kell hozz�… Nem akarlak vesz�lybe sodorni.
-�n pedig nem akarom, hogy elvesz�tsd Ptolt. �s k�l�nben is… a b�ty�d vagyok.
-�ppen ez�rt nem akarlak vesz�lybe sodorni.
-�n pedig �ppen ez�rt fogom megpr�b�lni, ha kudarcot vallasz. Mert a testv�red vagyok, �s azt hiszem �gy van rendj�n, ha megteszek mindent, amivel seg�thetek neked. Sz�val, ha neked valami �ton-m�don nem �gy siker�lne a randi �r�kk�val�s�ggal, ahogy akartuk, akkor bevetem f�rfi�i b�jaimat, �s megh�d�tom a sz�v�t… �s ut�na boldogok lehettek Ptollal.
-Nem fogok randizni. �s mi az, hogy „f�rfi�i b�jaid”? Neked olyan is van?
�d�m rekl�mba ill� mozdulattal h�tradobta f�lhossz� haj�t, majd befesz�tette a bal karj�t. Ruria lekicsinyl�en v�gigm�rte, azt�n nevetni kezdett.
-Ezzel nem h�d�tod meg �r�kk�val�s�g sz�v�t, arra m�rget vehetsz.
�d�m lebiggyesztette ajkait.
-K�r. Pedig m�r olyan r�g �ta egyed�l vagyok.
-Itt vagyok neked �n.
-De kedves. Na de t�rgyra visszat�rve: mikor ejtj�k meg az id�z�st, �s hogyan?
-Min�l el�bb, ak�r m�r most. �s… tal�n c�lszer� lenne minden extra n�lk�l, ketten egy var�zsk�rben �tid�zni ide �r�kk�val�s�g bar�tunkat… azt�n bevetheted azokat a h�res „f�rfi�i b�jaidat”, �s meggy�zheted arr�l, amir�l kell.
-Semmi fel�ldozom az arab nyelv� k�romkod�s-sz�kincsemet, meg hasonl�k?
-Semmi ilyesmi. Hi�ba n�zel ilyen bociszemekkel. Nem �ll j�l, nevets�ges vagy. �s ne �lelgess.
-Mi�rt ne?
-Mert nem borotv�lkozt�l, �s sz�rsz.
-K�sz sz�pen… v�rszerz�d�s?
-NEM!
-Na j�. Akkor… ir�ny a pince.
A k�t testv�r lesietett a l�pcs�n. A pince ajtaj�t gondosan bez�rt�k maguk m�g�tt, majd munk�hoz l�ttak. K�z�sen rajzolt�k fel a k�t pentagramm�t, fel�ll�tottak p�r gyerty�t, sz�tsz�rtak n�h�ny csokor gy�gyn�v�nyt. V�g�l mindketten be�lltak a kisebbik var�zsk�rbe.
Ruria halkan, hat�rozottan kezdte el a megszokott id�z�verset. Azt�n �tv�ltott a R�tus sz�veg�re. Keze b�tyja kez�t kereste.
Az utols� sorokat m�r ketten mondt�k, k�z a k�zben. Azt�n hossz� ideig nem t�rt�nt semmi. Ruria tenyere izzadni kezdett. �d�m b�tor�t�an szor�totta meg h�ga kez�t.
-Nem lesz semmi baj… -suttogta. Alig fejezte be, halv�ny, k�kes p�ra kezdett el gomolyogni a m�sik var�zsk�rben. Azt�n lassan el�t�nt egy s�t�t alak: �r�kk�val�s�g. Ugyanolyan volt, mint akkor, amikor Ruria el�sz�r l�tta: term�szetellenesen karcs�, tiszta feket�be �lt�z�tt n�, fekete angyalsz�rnyakkal, �rd�gfarokkal �s szarvakkal. Fekete haja t�k�letesen egyenesen omlott v�llaira. Amikor teljesen testet �lt�tt, sz�tt�rta sz�rnyait, �s teljes term�szetess�ggel kil�pett a k�rb�l. Ruria d�bbenten �llt. �r�kk�val�s�g egykedv�en n�zett k�r�l.
-Minek k�sz�nhetem zargat�sotokat?
Ruria nyelt egyet.
-Tudtad, hogy hib�ztam a R�tusban, ugye?
-Persze, hogy tudtam.
-Akkor mi�rt?
Az angyal megfordult. Kiny�jtotta egyik kez�t, majd r�z�rta ujjait a leveg�re. Kez�ben ott volt a hatalmas kasza. A k�t testv�r nem mozdult.
-Ez akkor a legkev�sb� se �rdekelt… de most, hogy ider�ngattatok… d�ntenem kell, meghagyom-e a t�rsatok �let�t.
Ruria el�rel�pett, de nem engedte el b�tyja kez�t.
-Mit kell tennem, hogy �letben hagyd?
-Bizony�tsd be, hogy sz�ks�ged van r�.
Ruria m�lyen �r�kk�val�s�g fekete szem�be n�zett.
-Szeretem Ptolemaioszt, �s k�sz. Nem fogom hagyni, hogy �jra meghaljon.