17. fejezet

Bartimaeus

-Te… kock�ztattad az �letedet… �RTEM?
Teljesen led�bbentem, de � csak mosolygott f�radtan, v�resen. �n pedig ember voltam. M�g mindig. Feln�ztem, m�lyen a szemeibe: s�rt. Nem tudtam mi�rt, hiszen halv�ny mosoly j�tszott ajkain, �s nem olyannak ismertem, mint aki a f�jdalom miatt k�nnyeket ejt. �vatosan kiny�jtottam h�t a kezem, hogy let�r�ljem az arc�t.
-T�l emberi lett�l.
Gondosan f�lren�zett, �s �sszerezzent, ahogy meg�rintettem. A v�re lecs�ppent a padl�ra. Arc�n nem t�kr�z�d�tt f�jdalom, csup�n meglepetts�g.
-N�zd… sz�ntiszta v�r… emberi v�r. M�gis… �rzem, hogy itt van.
-Szekhmet?
B�lintott. Figyeltem, ahogy lenyalja a k�zfej�r�l a v�r�s nedvet. Majd, m�g miel�tt feleszm�lhettem volna, el�rehajolt, �s v�gigh�zta ujjait az ajkaimon. �nk�ntelen�l is lenyaltam a v�rt, �s meglepetten n�ztem fel r�: �des, emberi. Er�t adott.
D�moni er�t.
Keze ut�n kaptam, �jabb cseppekre v�gyva a v�r�b�l.* N�m�n t�rt, tekintet�ben k�tely t�kr�z�d�tt. �reztem, ahogy �jra �tj�r a d�moni er�, ahogy �jra �reznem kell az evil�gi l�t f�jdalm�t. Alakom megv�ltozott, Ptolemaiosz lettem.
Elkapta a kez�t, szem�ben r�m�letet l�ttam**, de nem volt oka r�: nem akartam b�ntani. �jra dzsinn lettem, �s ezt neki k�sz�nhettem.
Csak �lt�nk egym�s mellett a f�ld�n, �rtetlen�l.
-Nem �rtem ezt… nem siker�lt a r�tus, mi�rt v�ltoztatott vissza m�gis a v�rem?
V�llat vontam***. Lassan fel�lltam, �t is magammal h�zva. Egy pillanatra tal�lkozott a tekintet�nk, majd meg�reztem a v�r�t a kezemen. Lehunyta a szemeit, mintha sz�gyelln�, hogy �jra �sszekent, b�r akarat�n k�v�l.
Elh�ztam a sz�mat, jelezve: nincs semmi gond.
Egyszerre nevett�nk fel, hiszen m�gis siker�lt, nem hi�ba a sebek, a f�jdalom… h�zni kezdtem az ajt� fel�, magyar�zattal tartozott p�r dolog�rt, �s pihennie kellett a N�v Hatalma el�tt.**** Miel�tt m�g a kilincshez �rtem volna, l�bujjhegyre �llt, �s egyetlen egy r�vid m�sodperc erej�ig tart� cs�kot kaptam t�le. Azt�n nevetve f�lrel�k�tt, kinyitotta az ajt�t, �s futni kezdett a szob�ja fel�, �n ut�na.
M�g soha nem cs�kolt meg haland�. Egyetlen pillanat, m�gis led�bbentett.

***

Adam szob�j�ban �lt�nk, gondosan „ell�tva”. Shiva fintorogva figyelte a k�t�st a karj�n, Adam vigyorgott, mint a tejbet�k, �n meg n�ztem egyikr�l a m�sikra, mint akinek nincs jobb dolga.*
-Sz�val ott tartottunk, hogy maradunk a Ruri�n�l, nemde? M�g mindig nem vagyok biztons�gban… asszem. Te meg ne n�zz �gy, Rekhit, mert vissza tal�llak v�ltoztatni emberr�.
-Azt se tudod, hogyan kell! –csattantam fel. Adam nevetni kezdett.
-Nem, de megtanulom!
-Fen�ket!
Nem siker�lt igaz�n fontos t�m�kr�l besz�ln�nk, mindig vit�zni kezdt�nk.  Adam meg csak vigyorgott… Mire lehiggadtunk, t�l voltunk egy vacsor�n, a k�t testv�r r�sz�r�l a zuhanyz�son, egy 22-�rai nassol�son Adam r�sz�r�l, egy aljas csiklandoz�son r�szemr�l**,  meg m�g j� n�h�ny gonosz dolgon.
Ezut�n t�nyleg neki�lltunk a N�v Hatalma r�tus mibenl�t�n merengeni. Adam jegyzetei alapj�n hamar elk�sz�lt e terv: h�rom pentagram a kiindul�s.
Ruria megid�zi valahogyan Szekhmetet, �k �llnak az egyikben, �n a m�sikban, a harmadikba valami eml�k ker�l Ptolemaioszr�l. A r�tus v�g�n ott kell megjelennie. A dolog egyetlen h�tul�t�je az id�beli elt�r�s lett: ha hib�zunk, Ptol vagy id�sebb, vagy fiatalabb lesz, amikor �jra �letre kel, ami nem lenne t�l j�.
Aprop�: nem tudtam, mi�rt akarja a gazd�m felt�masztani. Ekkor ugrott be a cs�k: mi van, ha nem nekem, hanem az alaknak sz�lt, amit felvettem? Ezt a gondolatot elhessegettem, hiszen Ruria nem ismerhette �t, Szekhmet eml�kei ide vagy oda***.
�gy �jf�lt�jban hagytuk abba a tan�cskoz�st, de akkor is csak az�rt, mert a dr�ga j� Ariane anyuci elzavart minket aludni.
�gy h�t k�vettem Ruri�t a szob�j�ba, majd –mintegy �rk�dve �lma felett- ki�ltem a nyitott ablakba n�zni a csillagos eget.

__________________
* Pedig nem vagyok v�mp�r, soha nem is voltam, �s nem is leszek… nem �llnak j�l a hegyes szemfogak.
** Mind a h�t s�kon.
*** �rdekes a mai vil�g; m�g a magamfajta kimagasl�an intelligens l�nyeknek is tartogat meglepet�seket.
**** Ne k�rdezz�tek, mit�l lettem vele szemben ennyire gondoskod�. Tal�n a fel�m tett gesztusai miatt, hogy az �let�t kock�ztatta, �rtem.
* Nem is volt.
** C�lpont: Ruria.
*** Meg az eg�mnak is j�t tett… a cs�k, m�rmint.