Jelenetek a m�ltb�l

1. r�sz

Azt hiszem, ez egy t�bbr�szes kis t�rt�net lesz Marius fiatalkor�r�l! Rem�lem tetszeni fog mindenkinek. Ez egy kicsit szomor� lett! :(:(:( Sajn�lom, a v�ge nekem is neh�z volt! :) Az�rt j� olvas�st! 

A Leander h�zban hajnalt�l kezdve �gett a villany. Egy karcs�, hossz�, fekete haj� n� tett-vett a konyh�ban. Mag�ban d�dor�szott, mik�zben a levest kevergette. A h�st m�r berakta a s�t�be, hogy d�lre t�k�letesen �ts�lj�n. M�r csak a torta van h�tra. Ha valaki l�tta volna ezt az asszonyt, r�gt�n sejtette volna, hogy fontos neki ez a nap. Abbahagyta a d�dolgat�st, gondolataiban teljesen a tortak�sz�t�sre koncentr�lt. Tal�n ez�rt nem vette �szre, hogy egy gyerek l�pett be a konyh�ba.

-J� reggelt, anyu! - k�sz�ntette a fi� a n�t.

Az asszony r�m�lten fordult meg. Mikor megl�tta a fi�t, r�gt�n elmosolyodott.

-J� reggelt, Mark! Mi�rt kelt�l fel ilyen kor�n?

Mark nem v�laszolt, ink�bb visszak�rdezett:

-Te mi�rt kelt�l fel ilyen kor�n?

-Jajj, hiszen tudod...

-Ja igen. A kedvenck�nek sz�linapja van.

-Ne nevezd �gy!

-De jobban szereted �t, mint engem.

-Ez nem igaz. - h�borodott fel az anya.

-De...

-Nem. - az anya �jb�l elmosolyodott �s �t�lelte a fi�t. - Nagyon szeretlek t�ged is. - halkan, hogy fia meg ne hallja, s�hajtott egyet. Ma komoly fladat v�rt r�. A m�sik fi�nak egy olyan vil�got fog felt�rni, ami nagyon sokban jobb, de sajnos sokkal rosszabb is, mint az a vil�g, amit az egyszer� emberek �lnek.

-Menj vissza m�g az �gyadba egy kicsit. Nagyon kor�n van m�g, pr�b�lj meg aludni...

-J�...-motyogta egy �s�t�s k�zben Mark. Kiment a konyh�b�l �s visszament a szob�ba. Visszab�jt az �gyba, de szinte r�gt�n ki is kelt. Visszament a konyh�ba, �s �jra anyja m�g� �llt.

-Mikor �breszthetem fel a kedvenck�t?

-Jajj, Mark, mikor fogod ezt abbahagyni?

-Majd ha � is kikap akkor, amikor r�m v�g.

-Sosem szokott verekedni!

-Csak nem l�tod. - motyogta, de ezt m�r nem merte anyja szem�be mondani. - Sz�val mikor verhetem ki az �gyb�l?

-Majd sz�lok. - lassan megford�totta a fi�t, majd kedvesen kitess�kelte a konyh�b�l. - Most pedig hagyj�l dolgozni, mert k�szen kell lennem a s�tikkel! Ha nem tudsz aludni, m�ssz be apd mell�!

A n� elmosolyodott.

-Hogy fog J�rgen �r�lni neki! - gondolta mag�ban.

Egy pillanatig m�g n�zte, hogy fut v�gig Mark a folyos�n. A n� szinte l�tta maga el�tt, ahogy a kisfi� beveti mag�t az �gyba �s felkelti a f�rj�t. J�rgen morog egy kicsit, majd �t�leli a fi�t �s mag�hoz h�zza. Mark nagyon ragaszkodott az apj�hoz. Sokkal t�bbet volt vele, mint anyj�val. Ez �rthet�, hiszen a kicsi mindig �gy �rezte, hogy �desanyja a b�tyj�t jobban szereti.

Az asszony megr�zta a fej�t, majd megfordult �s visszament a konyh�ba.

Reggel nyolc �ra. Ajt�csap�d�s, l�ptek hangja, az �gyb�l a takar� al�l morg�s, �jabb ajt�csap�d�s �s egy �les ki�lt�s!

-Marius!!! �breszt� �lomszusz�k!

�jabb morg�s a takar� al�l. Majd a morg�st kiad� valami befordult a fal fel�. Mark, aki ki�ltott, r�ugrott a takar�ra. A takar� al�l ny�g�s.

-Reggel van ped�lk�m! - Marius mindig is jobb tanul� volt Markn�l, �s a kisebb fi� mindig is kihaszn�lta az alkalmat ezt Marius eml�kezet�be id�zni.

-Mennyi az id�? - morgott a takar�.

-Nyolc �ra. - majd Mark felt�p�szkodott az �gyr�l. - Reggeli! Lenn v�r m�r mindenki!

-Mindj�rt megyek. - sz�lt - imm�r - egy borzas, fekete haj a takar� al�l. Lassan el�j�tt a fej t�bbi r�sze: egy szem�ld�k, egy fekete, csill�g� szem, egy orr, egy sz�j. Amint a fej kinn volt, a fi� lekapta mag�r�l a takar�t �s kiugrott az �gyb�l. Gyorsan fel�lt�z�tt: mag�ra kapta el�z� napi pol�j�t, egy otthon haszn�latos gaty�t. A haj�val nem sokat t�r�d�tt, a kez�vel elsim�totta, majd lesietett a konyh�ba. Gyorsan lehuppant egy sz�kre, miel�tt b�rmit mondhatott volna, az apja megsz�lalt:

-Elk�st�l.

-Bocs�nat, elaludtam.

-Biztos megint sok�ig olvast�l az este...

Marius nem sz�lt semmit. Igen, ez volt az igazs�g. De mi baj van abban, ha valaki az �jszak�ba ny�l�an olvas? K�l�nben is, h�tv�ge van, mi�rt kell ilyenkor is betartani ezt a h�lye "reggelizz�nk id�ben" dolgot?

-Mondtam m�r, hogy bocs�nat.

-Nincs semmi baj. - mondta az anya. - Mindenkivel el�fordulhat.

-Ne v�dd m�r, Ellen! - morgott J�rgen.

-Nem v�dem, de t�l szigor� vagy a fi�kkal. - Direkt nem Mariust modnott. Pedig az igazs�g az, hogy csak az id�sebb fi�val szigor� az apa. De ez most csak olaj lenne a t�zre.

A k�t fi� nem sz�lt semmit, csak lehajtott fejjel v�rt�k, hogy v�ge legyen a vit�nak a sz�leik k�z�tt.

-K�rlek! - n�zett kedvesen a f�rj�re Ellen. - Hagyjuk ezt most. V�g�l is...- r�mosolygott az id�sebb fi�ra. - ...valaki ma tizenh�rom �ves lett.

Marius is elmosolyodott. � el is felejtette. Tulajdonk�ppen mi�rt lenne ez a nap m�s, mint a t�bbi? Ugyan�gy kezd�td�tt, mint a t�bbi. Fel�bredt, fel�lt�z�tt, reggeliznek. Mit fog d�lel�tt csin�lni? Val�sz�n�leg ugyanazt, amit m�s napokon: olvasni, a bar�taival tal�lkozni. M�r a sz�lei napi veszeked�se is meg volt. Minden megt�rt�nt ami sz�ks�ges volt egy napra. Mi�rt lenne m�s?

Ellen folytatta:

-Mi a mai program?

-�n �tmegyek az egyik bar�tomhoz.

-J�, de k�rlek, ed�bre legy�l itthon.

-Marius? - n�zett a fi�ra.

-�n m�g nem tudom...d�lel�tt szerintem itthon maradok.

-Menj el ink�bb a nagysz�leidhez. �gy tudom, szeretn�nek meglepni valamivel! Azt�n k�rd meg �ket, hogy j�jjenek el eb�dre!

-De j� �tlet! K�szi anyu!

-A te sz�leid j�nnek, J�rgen?

-Igen. - v�laszolt r�viden �s t�m�ren.

-Akkor nagy t�rsas�g fog �sszegy�lni itt. M�g helyet is kell csin�lnunk...ugye seg�tesz? - n�zett r� a f�rj�re.

-Persze. - b�lintott.

Reggeli ut�n mindenki elindult a dolg�ra. Mark ahhoz a bizonyos bar�thoz, Marius pedig �desanyja sz�leihez, akik a k�zelben laktak. Ellen �s J�rgen pedig otthon k�sz�l�d�tt a d�lut�ni sz�linapi �nneps�gre.

Ezen a d�lut�non a konyhaasztal a nappaliban �llt. Tele volt finomabbn�l finomabb s�tem�nyekkel, �dess�gekkel. A sz�linapi torta a tizenh�rom gyerty�val az asztal k�zep�n volt. A szoba sz�pen feldisz�tve, minden csillogott �s villogott. Az aj�nd�kok csomagol�pap�rja szertesz�t sz�rva, a k�l�nb�z� k�nyvek, j�t�kok is a f�ld�n vagy az asztalon hevertek, de ezzel most senki sem t�r�d�tt. A csal�d tagjai elm�ly�lten besz�lgettek egym�ssal, senki sem vette �szre, amikor Ellen az �nnepelt mell� l�pett.

-Gyere velem egy kicsit! - fogta meg a fi� kez�t. - Mondanom kell neked valami fontosat.

Egy�tt l�ptek be a konyh�ba, ahol az anyja le�ltette Marius egy sz�kre. � szembe �lt fi�val �s komolyan n�zett r�.

-Amit most elmondok neked, el�sz�r furcs�n hangozhat. De meg fogod �rteni, ebben biztos vagyok. Marius, te k�l�nleges vagy.

-Mindig ezt mondod... - szak�totta f�lbe a fi�.

-Nem...vagyis igen, de ez most m�s. Van egy k�l�nleges k�pess�ged, az �lomutaz�s.

-Mi? - �mult el Marius. - K�l�nleges? K�pess�g? Ezt komolyan mondod? - k�rdezte, b�r �desanyja arc�n l�tta, hogy teljesen komolyan besz�l.

-Igen. Megpr�b�lom elmagyar�zni, �gy hogy meg�rtsd. Sz�val a F�ldnek van egy testv�rbolyg�ja, amit Aventerr�nak h�vnak. Sokszor mondtam m�r neked, hogy a vil�gon mindenhol - bele�rtve Aventerr�t is - a j�k �s a rosszak k�zdenek. Te �s �n �s m�g j�p�ran, az�rt vagyunk, hogy mgv�dj�k a F�ldet �s az embereket ezekt�l a rossz emberekt�l. Te m�t�l kezdve az �rz�kh�z tartozol.

-�rz�? �s mi�rt itt mondod el ezt nekem? Mi�rt nem a t�bbiek el�tt?

-Sz�pen sorj�ban mindent! - emelte fel a kez�t Ellen. - Igen, �rz� vagy, �s majd bemutatlak n�h�ny t�rsunknak is. Nagyon kedves emberek �s seg�t�k�szek is. �s lesz egy tan�rod...

-Milyen tan�rom?

-Aki az �lomutaz�sra tan�t meg...

-Mi�rt neked milyen k�pess�ged van?

-�n...ez egy kicsit bonyolult. �n k�l�nleges vagyok, mivel �n a Tizenh�rmas jegy�ben sz�lettem. Teh�t az aventerrai id�sz�m�t�s szerint a tizenharmadik h�nap tizenharmadik napj�n, ami itt n�lunk a december 5.-e. Nekem meg van mindh�rom k�pess�g: a gondolatolvas�s, a telekin�zis �s az �lomutaz�s is.

-V����...�s haszn�lod is ezeket a k�pess�geket?

-Ha kell. Ne feledd egy �rz� saj�t c�ljaira sose haszn�lhatja a k�pess�g�t. Csak akkor ha j�t tesz vele. Ezt nem szabad elfelejtened, mert sok embernek voltak gondjai bel�le.

-�s ki lesz a tan�rom?

-Majd megl�tod. De azt hiszem m�g kell egy k�rd�sedre v�laszolnom...

Marius k�rd�n n�zett �desanyj�ra.

-Mi�rt nem a t�bbiek el�tt mondtam el neked...az�rt, mert ott kinn csak egy ember tudja ezt az eg�sz t�rt�netet. Az ap�m. � is �rz�.

-�s az � k�pess�ge mi?

-� gondolatolvas�.

-�rtem. - elhallgatott egy pillanatra, hogy �tgondolja a k�rd�seit. - Volt�l m�r Aventerr�n?

-M�g nem. Oda csak k�l�nleges napokon - a napfordul�kon - lehet elmenni egy M�gikus Kapun kereszt�l.

-Hol van ez a kapu?

-Meg fogom mutatni. Holnap odamegy�nk! Most viszont menj vissza a nappaliba, m�r biztos v�rnak. �s valahogy jelezd a nagypap�nak, hogy tudsz mindent! - mosolygott r� Ellen a fi�ra.

-J�. - Marius fel�llt �s elindult az ajt� fel�. A n� m�g�l�pett �s m�g �tkarolta. - Boldgo sz�linapot kicsim! - sz�lt �s megpuszilta a fi� fej�t.

M�snap reggel Marius kor�n �bredt. A h�zban csend volt, � felkelt �s kin�zett az ablakon. A tavasz els� jelei m�r mutatkoztak a kertben. R�gyeztek a f�k, a vir�gokon kis hajt�sok l�tsz�dtak. A term�szet is kezdett �bredezni...csak �gy, mint Marius ezen a reggelen. Rendk�v�l izgatott volt, b�r sosem volt az a nagyon izgul�s fajta. �rezte, hogy a mai napt�l kezdve valami meg fog v�ltozni az �let�ben. Amit tegnap az �desanyja mes�lt neki, felkavarta. Nem igaz�n �rtett semmit, de rem�lte, hogy a mai napon mindenre f�ny der�l.

Halkan kinyit�dott az ajt� a h�ta m�g�tt, a fi� h�tra n�zett. Anyja �llt az ajt�ban kedvesen mosolyogva.

-Gyere velem! - modta halkan �s v�ggk�s�rte a lak�son, be a dolgoz�szob�ba. Ott egy kisl�d�t ett el� �s Marius kez�be adta. A l�da sz�pen faragott fadoboz volt. Benne valami kis t�rgy lehetett, halatszott, ahogy hozz�koppan a l�da oldal�hoz.

-Ebben a dobozban az Id� Kereke van, ami �r�kl�dik a Tizenh�rmas jegy�ben sz�letettek k�z�tt. Te nem vagy az, de nem tudhatjuk, hogy a gyerekeid k�z�l, valamelyik nem lesz-e az. Sz�val...most figyelj, mert nagyon fontos...ha net�n megha�n�k...

-De anyu...

-Marius! B�rmikor megt�rt�nhet...sz�val ha meghaln�k, neked kell erre a l�d�ra vigy�znod �s tov�bbadnod a l�nyodnak.

-�rtem. De �gysem fogsz meghalni... - sz�lt �s meg�lelte az anyj�t.

-Sose lehet tudni... - s�hajtott nagyot Ellen, mint aki tud valamit. - Most pedig �lt�zz fel, mert egy �r�n bel�l indulunk. A nagypapa is j�n vel�nk, sz�val m�g hozz�juk is el kell menni.

Mairus hamar elk�sz�lt, kez�be vett egy �j k�nyvet, amit sz�let�snapj�ra kapott �s v�rta �desanyj�t. Az �t nem volt hossz�, hamar el�rtek egy kis faluba, ahol n�h�ny emebr l�zengett az utc�n. Marius feln�zett a k�nyvb�l, majd megk�rdezte:

-Meg�rkezt�nk?

-Majdnem. A v�r a falun k�v�l van, a dombon.

-V�r?

-Igen. Egy v�r, ahol egy iskola van...ez a n�metorsz�gi �rz�k k�zpontja.

-T�k j�. - foglalta �ssze t�m�ren Marius az �rz�seit.

A v�r minden k�pzeletet fel�l m�lt. Kedves, bar�ts�gos �p�let volt, b�r l�tszott rajta, hogy �t�p�tett�k.

-Ez egy iskola? - �mult el a fi�.

-Igen. Gyere! M�r v�rnak minket.

Mindh�rman elindultak a bej�rat fel�, ahol egy nagy k��ri�s fogadta �ket. A szobor ut�nuk ford�totta fej�t, Marius sz�jt�tva n�zte.

-Igen, j�l l�tod. � Portak, aki h�en seg�ti a F�ny �gy�t. - sz�lt Ellen, miel�tt fia b�rmit is k�rdezhetett volna.

Marius �mulva s�t�lt v�gig a folyos�kon. Nehezen fogta fel, hogy valaki ilyen helyen is tanulhat. Nagyapja �szrevette ezt a lelkesed�st �s odahajolt az unok�hoz.

-Szeretn�l ide j�rni?

-Persze! Ki ne szeretne?

-Majd megbesz�lj�k otthon. - bozolta �ssze a fi� haj�t.

K�zben el�rkeztek egy ajt�hoz, amin a k�vetkez� felirat �llt:

Aurelius Morgenstern

igazgat�

Ellen kopogott, majd bel�pett az ajt�n. Benn egy k�z�pkor� f�rfi �lt egy asztaln�l �s valamit olvasott. Feln�zett a pap�rb�l, majd elmosolyodott.

-�h...ti vagytok. Nem gondoltam volna, hog ilyen hamar ide�rtek.

-Marius kor�n kelt...nem kellett kelteni, ami �ltal�nban komoly feladat.

A fi� elv�r�s�d�tt.

-De, anyu! - morogta oda neki. Morgenstern fel�llt a hely�r�l �s odal�pett a fi� el�.

-Sz�val te vagy Marius...

-Igen uram, Marius Leander vagyok. - h�zta ki mag�t.

-�n pedig Aurelius Morgenstern, az �rz� vezet�je. - ny�jtotta oda a kez�t egy k�zfog�sra. - Sz�ks�gem lenne r�tok az este... itt tudtok maradni? - fordult ut�na Ellen �s az apja fel�.

-Nem �gy k�sz�lt�nk... - szbadkozott Ellen. L�tta, hogy Aurelius komolyan gondolta, amit mondot, ez�rt folytotta. - De ha nagy sz�ks�g van, akkor term�szetesen maradunk. Ha tud nek�nk sz�ll�st adni.

-Ez term�szetes.

Az �gbolt felh�s volt, nem l�tszott a Hold. Hideg sz�l f�jt. A parkban csend honolt, k�t h�zban �gett a villany: az igazgat� h�z�ban, �s a h�zmesteri h�zban. Morgensternn�l vend�gek voltak, Attila Morduk pedig m�g az �llatait etette. A k�t h�zban egyszerre sz�lalt meg az �ra, �jf�l volt. Egyszerre ny�lt ki k�t ajt�, �s egyszerre l�ptek ki bel�le az emberek. Morgenstern melett egy magas, fekete haj� n� l�pkedett, Attila egy f�rfivel egy�tt indult el. A parkbeli t� mellett �lltak meg.

-Itt besz�lt�k meg vele. Hamarosan itt kell lennie. B�r legt�bbsz�r k�sik. - mondta Aurelius.

-Hogy ker�lt hozz� egy�ltal�n a k�nyv? - k�rdezte Ellen.

-Odaadtam neki...meggondolatlan voltam... - v�laszolt az igazgat�.

-Pont neki? - morogta Ellen apja.

-Felel�tlen voltam...

-Itt j�n. - sz�lt Attila. �s egy �jabb alak jelent meg a s�t�tben.

-Vigy�zat! V�gig k�vetett valaki! - morogta az idegen, akinek csuklya volt a fej�n.

-L�tom...van valaki a h�ts� fa m�g�tt. - sz�lt halkan Attila.

-S�t�tek? - k�rdezte agg�dva Ellen.

-Val�sz�n�. A bokor alatt kardok vannak elrejtve. Ha t�madn�nak, fogj�tok meg �ket �s v�dekezzetek. - mondta Morgenstern.

-�n gondolt arra, hogy valaki k�vetni fogja ezt az �r�ltet? - n�zett r� Ellen.

-Igen. S�t biztos voltam benne...

Ekkor h�tulr�l is zaj hallatszott. Mindenki egyszerre fordult h�tra, majd Attila meglepetten mondta:

-A k�ly�k...

-Marius? - k�rdezte Ellen. - Mit keresel te itt? Azt hittem alszol.

-Nem tudtam. Mi t�rt�nik itt? - mintha erre a k�rd�sre v�rtak volna a rejt�zk�d�k, hangos ki�lt�ssal kiugrottak a f�k m�g�l. Nyolc alak jelent meg, mindegyik kez�ben valamif�le fegyver. Morgenstern �s ellen egyszerre hajoltak le a kard�rt, a t�bbiek k�vett�k a p�ld�jukat. Ellennek egy dolog j�rt az esz�ben: mentse a fi�t. K�ts�gbees�s�ben felki�ltott:

-Vigy�tek innen Mariust! - majd megfordult �s az apj�ra n�zett: - Apa! Vidd innen! - a f�rfi nem sz�lt semmit csak b�lintott. Megfordult �s megragadta Marius karj�t. - Gyere! -ki�ltott r�.

-Ne! Seg�teni kell nekik! T�ler�ben vannak!

-Megoldj�k! Marius! Gyere m�r! A v�g�n m�g megsebes�lsz!

-Nem! Itt kel maradnom. - Marius teljesen k�ts�gbe esett. Nyilv�nval� volt, hogy n�gyen nehezen fogj�k feltartani a nyolc ellens�get. A fi� tudta, hogy mennie kellene, de m�gsem b�rt mozdulni. Anyja t�bbsz�r is h�trapillantott. Egyik ilyen pillant�sn�l h�tra sz�lt fi�nak:

-Marius! Menned kell!

A fi� nem mozdult. Ellen �jra h�tra n�zett: - Menj m�r! - a n� el�tt megjelent egy f�rfi, aki r�t�madt Ellenre. Kem�nyen harcoltak, Marius el�mult mennyire �gyesen v�v �desanyja. Ellen �jra h�tran�zett, elindultak-e m�r. Ez felel�tlens�g volt t�le, t�mad�ja kihaszn�lta az alkalmat �s belesz�rta a kez�ben tartott kardot a n� has�ba. Ellen felki�ltott, Marius �s a nagyapja egyszerre kezdtek futni a n� fel�. Mire oda�rtek, Ellen m�r a f�ld�n fek�dt halkan zih�lva. Marius lerogyott mell� �s k�nnyes szemmel n�zte �desanyj�t. A n� mosolyt er�ltetve arc�ra, halkan megsz�lalt:

-Marius, soha ne add fel a rem�nyt. �n mindig melletted leszek...ne f�lj, nem lesz semmi baj. - megfogta a fi� kez�t �s megszor�totta.

-Anya... - pr�b�lt mondani valamit a fi�, de nem tudott semmit sem. Csak megr�zta a fej�t, ezzel jelezve, hogy anyja nem halhat meg. A seb viszont m�ly volt �s s�lyos. M�r senkisem menthette meg Ellent. M�g egyszer r�mosolygott fi�ra �s becsukta a szem�t. Ellen Leander egy m�sik vil�gba l�pett �t.