K�rd�re von�s

Nos ez egy r�vidke r�szre siker�lt, de szerintem nem rossz...

Lotte a nagy v�gt�hoz nem volt hozz�szokva, �gy nagyon h�l�s volt utas�nak, mikor meg�lltak. Alarik kik�t�tte egy f�hoz, �s k�zelebb mer�szkedett a h�zhoz. Cs�mcsi a l� h�t�n maradt, � is igyekezte kipihenni az �t f�radalmait.

Alarik �vatosan lop�zott a h�z t�v�hez, �s meglapult. Nem akarta, hogy �szrevegy�k. Azt azonban nem tudta, hogyan sz�ljon Nial�nak, hogy besz�lni k�v�n vele.

V�g�l a fal ment�n egy ablakhoz osont, �s lassan felemelkedett, hogy �pp csak bel�sson rajta.

Egy nagy szob�t l�tott, benne asztallal �s n�gy sz�kkel. H�ttal neki egy f�rfi �lt, �s evett. Niala �pp vizet t�lt�tt az apj�nak, amikor megl�tta a sz�ke hajat, �s a k�t ragyog� k�k szemet az ablakban. Annyira meglep�d�tt, hogy mell�l�ttyintette a kancs�b�l a vizet.

Az apja egyb�l fel�llt �s rongy�rt szaladt. Alarik kihaszn�lta a pillanatot, �s intett a l�nynak, hogy kint v�rja.

Niala apja visszat�rt a ronggyal, �s felt�r�lte a vizet.

- Valami baj van, kicsim? – hallatszott ki a hangja.

- Nem, minden rendben, csak egy kicsit ki kell szell�ztetnem a fejem. – v�laszolt Niala. – Kimehetek?

- Persze, majd �n feltakar�tom.

Kiny�lt az ajt�, Alarik meglapult. De m�r meg is k�nnyebb�lt, amikor megl�tta Nial�t, amint fel� s�t�l.

Cs�mcsi leugrott a l�r�l, �s hangos s�pol�ssal k�sz�nt�tte. Niala megsimogatta az �llatot, �s le�lt a h�zfal t�v�be hordott far�nk�kre.

Alarik le�lt mell� �s komoly tekintettel figyelte.

- Hogyhogy elj�tt�l Alarik? – k�rdezte meglepett mosollyal a l�ny.

- Mi�rt nem sz�lt�l, hogy beteg vagy? – t�rt a l�nyegre az apr�d.

Niala mosolya lehervadt, �s komoly tekintettel n�zett a fi� szem�be.

- Ne haragudj! �n mondani akartam, de f�ltem, hogy akkor nem �lln�l sz�ba velem. – felelte.

- Ezt mib�l gondolod?

- H�t csak, miut�n kider�lt, hogy beteg vagyok, az �desap�mmal idek�lt�zt�nk a tany�ra, �s mindenkivel sz�p lassan megsz�nt a bar�ts�gom.

Mindketten hallgattak.

- De honnan tudsz a betegs�gemr�l?

- Laura mondta. – felelte �szint�n Alarik. – �n meg m�r azt hittem, hogy nem b�zol bennem!

- Dehogy is!!! Hogy tudsz ilyenekre gondolni?

- Nem tudom! Ne haragudj. �n csak azt hittem, hogy… Tulajdonk�ppen mi bajod?

Niala habozott. Alarik v�rakozva n�zett r�. K�k szem�b�l meg�rt�s �s hat�rtalan bizalom sug�rzott.

- Nem tudom. – felelte. – Ap�m csak annyit mondott, hogy valami s�lyos �s visszaford�thatatlan. De nem tudom, hogy pontosan mi. Azt sosem mondta, de hiszek neki, mert mindig nagyon odafigyel r�m, ak�rmi szokatlan t�rt�nik velem.

- �rtem. – mondta az apr�d. – Ismerek egy gy�gy�t� asszonyt, aki a legjobb Aventerr�n! � seg�thetne! Morwen�nak h�vj�k. A h�gom, Alienor is n�la tanul! Biztos meggy�gy�tana!

- Nem Alarik! Sajnos, ha nem tudja mi bajom, nem tud meggy�gy�tani sem! �s k�l�nben is nem mehetek Aventerr�ra.

- Mi�rt? Ez az egyetlen es�lyed! Aventerr�n biztosan van gy�gym�d! – Ellenkezett hevesen Alarik.

- �rtsd meg, hogy nem hagyhatom itt az ap�mat! �s Dr. Schwartz azt mondta, tal�n megtal�lhatja a gy�gym�dot. – mondta fejcs�v�lva Niala.

- Dr. Schwartz?

- Igen. Ap�m fizetett orvosa. Mi�rt k�rded? – lep�d�tt meg a l�ny.

- Nem tudom. Csak olyan ismer�s ez a n�v. Mintha m�r hallotta volna valahol. – meredt a messzes�gbe Alarik, k�zben kutatva az eml�kei k�z�tt, h�tha r�tal�l a n�vre.

De hi�ba. Tudta, hogy m�r hallotta valahol, de m�g, ha egy rep�l�kr�k kergette volna, se jutott volna az esz�be.

- Jaj Alarik! – Nial�nak k�nnyek sz�ktek a szem�be. – N�ha �gy f�lek! Mi van, ha nem tal�lnak ellenszert?

A l�ny �t�lelte Alarikot, �s a v�ll�n zokogott. A fi� gyeng�den viszonozta az �lel�st, �s simogatni kezdte.

A gondolataiban a megold�st kereste. Nagyon szeretett volna seg�teni Nial�nak, csak nem tudta hogyan. V�g�l esz�be jutott egy �rdekes �tlet, ami ink�bb volt lehetetlen �s vesz�lyes, semmint �rdekes. De nem volt m�s lehet�s�g. Alarik �rezte, hogy ez az egyetlen megold�s.

Engedett az �lel�sb�l, �s megfogta Niala v�llait. A rem�nys�g ragyogott a szem�be, b�tors�got �ntve a l�nyba is.

- Megtal�lom a gy�gym�dot, b�rmi �ron! Meg fogsz gy�gyulni, �s erre a szavamat adom! – mondta az apr�d hat�rozottan.

- K�sz�n�m! – szipogta Niala.

Ami ezut�n t�rt�nt egy pillanat m�ve volt csup�n. K�zel hajoltak egym�soz. Alarik let�r�lte Niala arc�r�l a k�nnyeket, �s megcs�kolta a l�nyt.