�rul� vagy bar�t?

Erich k�t napi lovagl�s ut�n tal�lt r� Irodanre �s �jdons�lt bar�taira. Az els� fogadtat�s h�v�s volt, Giro �s a t�bbi bujdos� k�telkedett abban, hogy a f�rfi val�ban Irodan bar�tja-e. Igaz�b�l Fertah k�mj�nek hitt�k, de v�g�l Irodan kimentette Erichet.

-Hogy ker�lsz ide? – k�rdezte t�le meglepetten. – Nem sokan tal�lnak meg minket az erd� k�zep�n…

-Hallgattam a meg�rz�seimre. Valahogy �reztem, hogy erre kell j�nni. Azt�n egyszer csak r�m t�madtak azok a kedves �riemberek – mutatott k�t f�rfira egy s�tor mellett – �s tudtam, hogy j� helyen j�rok. – mosolyodott el Erich.

-�rtem m�r. De hogy szabadult�l ki a b�rt�nb�l?

-Fertah elengedett. Tudom, hogy furcs�n hangzik – mondta gyorsan, mikor megl�tta Irodan elk�pedt arc�t -, de �gy van. Az az igazs�g – mondta, mik�zben a t�bor sz�le fel� vezette a fi�t, mivel nem akarta, hogy kihallgass�k �ket -, hogy a l�nyom Aventerr�n van. Ne k�rdezd, hogyan ker�lt ide – tette hozz�, amint megl�tta, hogy Irodan sz�lni k�sz�l -, a l�nyeg az, hogy Fertah r�j�tt, hogy Chris itt van. A gond az, hogy nem szabadna tudnia, mivel…ez most nem annyira fontos. Sajnos ezen m�r nem tudok v�ltoztatni. �s az az �rz�sem, hogy Chris vesz�lyben van. Csak az�rt j�ttem ide, mert neked egyel�re nagyobb sz�ks�ged van r�m. Chris rem�lem boldogul egyed�l is, ak�rhol is van.

Erich elgondolkozott egy percre, Irodan ezt r�gt�n kihaszn�lta.

-Hogy ker�l Aventerr�ra a l�nyod?

-Ez hossz� t�rt�net, Irodan, majd egyszer elmes�lem, de erre most nincs id�. Meg kell szervezni a Tirlos elleni t�mad�st.

-Micsoda? Mi�rt? Hiszen nagyon j�l meg vagyunk itt.

-Ti lehet, de az embereknek egyre rosszabb a sora. F�leg, ami�ta megsz�kt�l Fertaht�l…

-Mi�rt mi van az�ta?

-Fertah egyre t�bb ad�t szedet be az embereivel, �s egyre nagyobb hadsereget �ll�t fel ellened.

-Ellenem? Mif�le vesz�lyt jelenthetek r� �n?

-H�t n�zz�k csak: te vagy a jogos uralkod�. Ezt minden �pesz� ember tudja. Ezek ut�n pedig minden �pesz� ember csatlakozni fog a seregedhez, amit Fertah szerint m�r el is kezdt�l szervezni.

-Sereget szervezni?

-H�t – n�zett a h�ta m�g� Erich – van n�mi alapja, nem?

-De, igazad van.

-Gyere, menj�nk vissza. Besz�lnem kell a vezet�vel…

-Giro egyet fog �rteni veled. Ebben biztos vagyok.

Ercih �s Irodan egyszerre fordultak meg. Hirtelen h�rom lovas v�gott be el�j�k.

-Gyer�nk ker�ts�tek be �ket! – hangzott a parancs. – A t�bbiek pedig t�madj�k meg a t�bort!

A h�rom lovas m�g tov�bbi h�rom k�vette, majd ut�nuk m�g egy tucatnyian rontottak r� a felk�sz�letlen l�zad�kra.

A hat lovas mindegyike egy-egy d�rd�t szegezett Irodan �s Erich tork�nak.

-Nincs �rtelme az ellen�ll�snak. A foglyaink vagytok.

Ennek ellen�re az�rt Irodan kih�zta a kardj�t. �ppen id�ben, ugyanis a fi�nak m�r csak arra volt ideje, hogy a nyak�hoz k�zeled� d�rd�t el�sse maga el�l. A fegyver tulajdonosa pedig holtan esett le lov�r�l. A t�bornak h�ttal �ll� m�sik k�t lovas megfordult. Ek�zben Erich �s Irodan r�rontottak a m�sik h�romra. Erich ler�ntotta a nyerg�b�l az egyiket �s lesz�rta ellens�g�t. Irodan is harcba lend�lt, � a k�z�ps� lovasra t�madott, aki leugrott lov�r�l, el�r�ntotta kardj�t �s �gy harcolt a fi� ellen. K�zben elkezd�d�tt a harc a t�borban is. A csata kiegyenl�tett volt. B�r a l�zad�k sz�mbeli t�bbs�gben voltak, de a lovak k�nnyen feld�nthett�k, eltaposhatt�k az embereket. Emellett a meglepet�s var�zsa is a t�mad�k oldal�n volt. A harc sok�ig elkeseredett k�zdelemnek bizonyult, mindk�t oldalon komoly �ldozatokat k�vetelt, de v�g�l a t�mad�k visszavonultak.

Irodan v�res karddal kimer�lten indult a t�bor k�zepe fel�, ahol a n�k m�r kezel�sbe vett�k a sebes�lteket. A fi� lerogyott a f�ldre �s sz�tlanul n�zett k�rbe. A t�borban k�rbe halottak �s sebes�ltek fek�dtek. Valaki �vatosan meg�rintette a v�ll�t. Irodan h�tran�zett.

-Nincs semmi bajod, Irodan? – k�rdezte Meona.

-Semmi. Szerencs�re…ez mind miattam t�rt�nt…ez a sok szerencs�tlen miattam halt meg. – mondta halkan �s a kez�be temette arc�t.

-Te is tudod, hogy ez nem igaz. Azok ott – mutatott a katon�kra, akik megt�madt�k �ket – egy olyan kir�lyt szolg�ltak, aki becsapta �ket. Rosszban hittek �s ez�rt meghaltak. Nem miattad haltak meg, hanem az�rt, mert hittek egy hazug �rul�nak. A t�bbiek pedig egy szebb j�v��rt haltak meg. �k hittek abban, hogy egyszer majd lesz egy olyan kir�lyuk, aki nem zsarnokoskodik felett�k. Senki sem az�rt harcolt itt, mert te itt vagy. Ez a harc akkor is megt�rt�nt volna, ha nem nem vagy itt, �s mi nem vigy�zunk r�d.

-Te mi�rt vagy itt? – n�zett bele a fi� Meona sz�p barna szemeibe.

A l�ny nagyot s�hajtott.

-A legt�bben, akik itt vagyunk egy falub�l sz�rmazunk. Giro… Tholomis… mind egy kis faluban sz�lett�nk �s ott �lt�nk. Amikor Fertah kir�ly lett megemelte az ad�kat. Mi f�ldm�vel�sb�l �lt�nk, b�z�val, k�l�nb�z� gabonan�v�nyekkel kereskedt�nk. Amikor Fertah megemelte az ad�kat m�r nem volt mit eladnunk. Ekkor ap�m, aki a falu vezet�je volt, elment Tirlosba, hogy megk�rje a kir�lyt, hogy cs�kkentse terheinket. Nem jutott el m�g a kir�lyig sem. Azonnal b�rt�nbe z�rt�k �s k�t napon bel�l felakasztott�k. Fertah pedig felgy�jtatta az eg�sz falut, amikor megtudta mit is akartunk el�rni n�la. Ez volt a b�ntet�s �s az elrettent�s a tov�bbi ilyen k�r�sekt�l. Akinek siker�lt elmenek�lnie, azt Giro �sszegy�jt�tte. �gy lett�nk l�zad�k… az�rt mert nem maradtunk a falunkban, ahol csak a hal�l v�rt volna r�nk.

-�s �n err�l semmit sem tudtam…annyira vak voltam. De most m�r mindent �rtek.

-Ezek az emberek itt – mutatott k�rbe Meona – nemcsak �rted harcolnak, hanem az elvesztett csal�djuk�rt, f�ldj�k�rt, �let�k�rt. Nem szabad magadat hib�ztatnod…

-Meona! – hallatszott egy hang m�g�tt�k. Mindketten h�trafordultak. Tholomis volt az. Irodan �gy �rezte, hogy a fi� m�r hosszabb ideje figyeli �ket. – Gyere ide, k�rlek, sz�ks�g�nk van r�d!

-Mennem kell. – mondta majd egy puszit nyomott a fi� arc�ra. – Ne cs�ggedj! Ink�bb seg�ts te is! Eltereled legal�bb a gondolataidat!

Meona odafutott Tholomishoz, a fi� pedig egy gyors pillant�st vetett Irodanre. Szem�b�l csak �gy szikr�zott a f�lt�kenys�g. Irodan gyorsan elkapta r�la a tekintet�t �s k�r�ln�zett: hol vehetik haszn�t. Nem kellett sok�ig t�rnie a fej�t, n�h�ny pillanat m�lva sz�l�tott�k:

-Irodan! – hallotta Giro hangj�t. – K�rlek, gyere ide! – Irodan odasietett a f�rfihoz, aki s�tra ajtaj�ban �llt.

-Gyere be! - tolta befel� a fi�t, majd �jra kin�zett. – Tholomis! Gyere te is!

Amikor a m�sik fi� is le�lt a kerek asztalhoz, akkor Giro fel�llt.

-A mai napon 13 embert vesztett�nk �s tov�bbi 10 ember pedig megsebes�lt. Szerencs�re az ellens�g sem j�rt jobban. Ennek ellen�re ki kell dolgoznunk a tervet a kir�lyi v�r megt�mad�s�ra.

-Mi�rt kellene ilyen hamar? Hiszen pont most mondtad, hogy mennyi embert vesz�tett�nk. – sz�lt k�zbe Tholomis.

-Az emberek k�szen �llnak. Nagyon j�l tudod, Tholomis, hogy nemcsak a mi falunk �ll k�szen arra, hogy harcba sz�lljunk az igazs�g�rt. A holnapi nap folyam�n k�veteket k�ld�nk a falvakba �s �sszeh�vatjuk azokat, az embereket, akik k�szek a harcra.

-�s ha �jra megt�madnak minket?

-Gondoltam erre is. �ppen ez�rt asszonyaink fogj�k elvinni az �zeneteket.

-Ez t�l vesz�lyes! – ki�ltott fel Tholomis. – Nem engedhetj�k el �ket egyed�l.

-Meg tudj�k v�deni magukat. �s csak azok mennek, akik v�llalkoznak r�. Biztos vagyok benne, hogy lesznek olyanok, akik sz�vesen lovagolnak egyet. Egy�bk�nt meg a kock�zat nagyon kicsi…

-Mondd majd ezt azoknak a f�rfiaknak �s gyerekeknek, akik elvesztik feles�g�ket vagy anyjukat!

-Holnap nem fog senki meghalni! – csattant fel Giro is. – Nem is �rtelek Tholomis. Eddig te volt�l az, aki azt hangoztatta, hogy a n�k legal�bb annyira j� harcosok, mint a f�rfiak…

-Megv�ltozott a v�lem�nyem… - v�laszolt kit�r�en a fi�. – Egy�bk�nt nem �rdekel…azt csin�ltok, amit akartok.

-J�. M�g ma eld�ntj�k ki fog menni…

-�s arra nem gondoltatok, hogy hogy ker�ltek ide a katon�k?

Hal�los csend ereszkedett az asztal k�r�. Senki sem sz�lt egy sz�t sem. Tholomis fel�llt a hely�r�l �s elkezdett az asztal k�r�l s�t�lni.

-Komolyan nem gondolkodtatok el azon, hogy hogyan tudt�k meg Fertah emberei, hogy itt vagyunk az erd� k�zep�n egy eldugott helyen? Komolyan nem t�nt fel senkinek, hogy akkor jelentek meg a katon�k, amikor az az ember – itt Erichre mutatott – megjelent itt? Senkinek sem t�nt fel, hogy ez a f�rfi, aki r�ad�sul m�g csak nem is aventerrai, az erd� sz�l�re k�s�rte a mi szeretett kir�lyunkat? – hangj�b�l ki�rz�d�tt a g�ny.

Irodan fel�llt �s Tholomis szem�be n�zett.

-Nem v�rom el, hogy megbecs�lj vagy tisztelettel sz�lj hozz�m. Azt viszont nem t�r�m el, hogy egy h�s�ges emberemet becsm�reld! Erich ap�m bar�tja volt. Sohasem �rulna el engem! Nem tudom mi rosszat k�vettem el ellened. Nem tudom, mi�rt nem tartasz semmire. Nem tudom, mi�rt gondolod azt, hogy �n rosszat akarok nektek. De m�g egyszer megk�rlek, ne szidd a bar�taimat!

A k�t ifj� k�z�tt forrott a leveg�. V�g�l Giro is fel�llt �s kez�vel intett a k�t fi�nak:

-�ljetek le. Ezt a vit�t r��rtek k�s�bb is rendezni.

Irodan engedelmeskedett, m�g Tholomis egy ideig m�g m�rgesen n�zett a fi�ra. V�g�l � is le�lt, �gy a megbesz�l�s folytat�dhatott tov�bb.