A terv

Irodan �pp azon gondolkozott, mikor fog ezen a napon lemenni Tholomishoz, amikor egy szolg�l� l�pett be a szob�ba.

-A kir�ly l�tni k�v�n, uram. – k�z�lte vele a fi�, majd meghajolt �s kiment.

-Vajon mit akarhat m�r megint t�lem? – k�rdezte f�lhangosan mag�t�l a fi�, mik�zben kik�sz�l�dott �gy�b�l. Gyorsan felkapott mag�ra valami ruh�t �s elindult a tr�nterem fel�. �tk�zben viszont tal�lkozott egy olyan emberrel, akire nem sz�m�tott a mostani k�r�lm�nyek k�z�tt.

-Erich? H�t te mit keresel itt? Nem lenne szabad itt lenned.

-Irodan. Nyugodj meg! Senki sem tudja, hogy itt vagyok.

-Hogy siker�lt bejutnod? Tudtommal minden bej�ratot �riznek. �n legal�bbis m�g nem tudtam kijutni.

-Bejutni mindig k�nnyebb. – mosolyodott el Erich. – De most mennem kell. Besz�lnem kell az �desany�ddal.

A f�rfi arca egy szempillant�s alatt v�ltozott meg. El�sz�r Irodan nem �rtette mi�rt v�ltott �t a mosolyg�s arc r�m�ltt�, de amikor m�g�tte egy m�ly hang megsz�lalt, r�gt�n tudta, hogy Erich nagy bajban van.

-A kir�ly nev�ben le vagy tart�ztatva! – sz�lt a katona, majd Erich mell� l�pett. A f�rfi nem vesztegette az id�t. Megfordult �s futott, ahogy csak b�rt. Irodan mozdulatlanul n�zett ut�na, �s rem�lte siker�l neki elmenek�lnie. Erich sok mindent tett �rte �s a kir�lys�g�rt, �gy nem szerette volna, ha a f�rfit v�g�l meg�lik, vagy b�rt�nbe z�rj�k. Amikor m�r nem hallott semmi zajt, r�j�tt, tulajdonk�ppen mi�rt is indult el a szob�j�b�l. Gyorsan �sszeszedte mag�t, �s �jra elindult a tr�nterem fel�.

-Na v�gre, hogy el�ker�lt�l! – fogadta Fertah.

-Eln�z�st k�rek! – hajolt meg a kir�ly el�tt a fi�. – V�ratlanul �rt a k�r�sed. Mi�rt h�vatt�l, uram? – pr�b�lt min�l udvariasabban viselkedni. �gy akartam el�rni, hogy a kir�ly n�mi engedm�nyeket tegyen neki.

-Itt csak �n k�rdezek! – mordult r� Fertah.

Irodan nem sz�lt semmit, csak b�nb�n�an lehajtotta a fej�t.

-�gy gondoltam, tarthatn�nk egy b�lt…

Jajj, ne! – gondolta, b�r nem mondta ki a fi�.

-…�s erre a b�lra megh�vhatn�l te is n�h�ny bar�tot. – Irodan, b�r nem �rtette mit akar t�le Fertah, m�gis meg�r�lt ennek a „kedvezm�nynek”.

-Remek �tlet. – helyeselt Irodan.

-Persze, �n leellen�rz�m a megh�vand�kat, �gy ne sz�m�ts arra, hogy b�rmif�le j�tt-mentet behozhatsz. A list�t d�lut�nig k�rem.

-Igenis. – hajolt meg �jra Irodan.

-Most elmehetsz!

A fi�nak nem kellett k�tszer sz�lni. Irodan gyorsan kiment a teremb�l, majd a b�rt�n fel� vette az ir�nyt. Tholomis az �gyon fek�dt. B�r nem volt valami j� sz�nben, m�gis sokkal jobban n�zett ki, mint ahogy Irodan el�sz�r l�tta. Az�ta megtudta a fi�r�l, hogy � egy l�zad� csapathoz tartozik, �s pr�b�lj�k megd�nteni Fertah uralm�t. Ez�rt Irodan nagyon h�l�s volt neki is �s a t�bbieknek is. Sokkal k�nnyebben viselte a fogs�got azzal a tudattal, hogy egyre t�bben vannak olyanok, akik mellette �llnak. Kider�lt az is, hogy Tholomis egy „bevet�sen” esett fogs�gba. Irodan kiss� meg is nyugodott, mikor megtudta, hogy Tholomis ismeri Raneket, aki csatlakozott hozz�juk. Ezen a napon Irodan egy j� h�rrel �rkezett a cell�hoz.

-Megvan hogy fogsz kiszabadulni!

-Micsoda? Hogyan? Mit tal�lt�l ki? – t�p�szkodott fel Tholomis.

-�n semmit. Fertah egy b�lt akar tartani �s �n is h�vhatok meg embereket. A bar�taim majd elviszik Raneknek �s a t�bbieknek az �zenetet, hogy te �lsz �s itt vagy.

-�s ut�na mi lesz? – k�rdezte rem�nytelen�l a fi�. – Nem fognak tudni megsz�ktetni…lehet, hogy addigra m�r…

-Ilyenre ne is gondolj. Nem engedem, hogy b�ntsanak! �s be fognak tudni jutni, mivel itt vagyok �n is, aki seg�thet nekik.

-Ha j�l tudom, te m�g kijutni sem tudt�l innen… - mondta f�lig g�nyosan Tholomis.

-Az m�s k�rd�s…Figyelnek engem �s k�l�n parancsot kaptak a katon�k, hogy nehogy kimenjek. Fertah tudja, mit csin�ln�k…sajnos.

-�s nem gondolod, hogy ez az eg�sz b�l erre megy ki? Hogy ide h�vd a t�bbieket? Szerintem Fertah teljesen biztos abba, hogy te ismered a l�zad�kat.

-Rem�nykedik benne. Pedig csak Raneket ismerem.

-Nem el�g az? Irodan, ne vesz�lyeztess a saj�t biztons�godat miattam. �n csak egy ember vagyok, odakinn viszont t�bb sz�zan v�rnak arra, hogy �jra te legy�l az uralkod�. Neked most azon kellene gondolkoznod, hogy te hogy jutsz ki innen, nem azon, hogy engem hogy sz�ktess meg.

-A kett� m�k�dhet egy�tt is…

-Kock�zatos. Sokkal egyszer�bb, ha csak te menek�lsz.

-Nem hagylak itt. –sz�gezte le Irodan. – F�leg most, hogy megismertelek. �n nem �rulom el a bar�taimat �s az alattval�imat. Vissza fogom szerezni a kir�lys�gomat �s megbosszulom Fertah �sszes gaztett�t.

-Sz�p szavak Irodan, de azzal nem �rsz el semmit, ha kiszabad�tasz…

-Sz�val itt akarsz maradni? – k�rdezte �lesen Irodan, mivel kezdte ideges�teni, hogy Tholomis minden �ron a b�rt�nben akar maradni.

-Nem akarok, �s amint lehet�s�g ny�lik a sz�k�sre, meg is teszem azt. Mit gondolsz a t�rsaim nem voltak ott az �sszes kiv�gz�sen, amit az elm�lt napokban v�grehajottak? �k is nagyon j�l tudj�k, hogy ide sem bejutni, sem kijutni innen egy sz�k�tt rabbal nem k�nny�.

Irodan hirtelen felugrott a f�ldr�l, ahol eddig �lt �s m�lyen Tholomis szem�be n�zett.

-Ki fogunk innen jutni, ak�r akarod, ak�r nem. Majd megfordult �s felment a szob�j�ba. Gyorsan �sszeh�vta a megh�vand�k list�j�t, majd elkezdte megtervezni Tholomis �s saj�t maga sz�k�s�t.