Az a fr�nya Aventerra

Az �let Hellunyatban Alarik n�lk�l m�r nem volt olyan vid�m �s p�rg�s. Chris ezt az els� pillanatt�l kezdve tudta. A nevetg�l�s �s viccel�d�s hely�t a komoly munka vette �t. Paravain ragaszkodott ahhoz, hogy a l�ny minden nap gyakorolja a v�v�st, mivel az nem igaz�n ment neki. Emellett t�bb �r�t t�lt�tt el a v�r k�nyvt�r�ban, hogy min�l jobban megismerje Aventerra t�rt�nelm�t, ami legal�bb olyan bonyolult volt, mint a f�ldi. Chris n�ha ki sem tudott igazodni az orsz�gok �s azok uralkod�i k�z�tt. A nevek mind egyform�nak t�ntek neki, �s nem b�rta megjegyezni, hogy Balambo volt a Galakto dinasztia els� kir�lya vagy Galakto a Balambo dinaszti��. Szerencs�re Eudo v�gig mellette volt �s seg�tette ha elakadt. �gy t�nt � nagyon j�l ismeri a t�rt�nelmet.

-Honnan tudod te mindezt? – k�rdezte a l�ny, amikor �ppen sz�netet tartottak egy igencsak neh�z r�sz tanulm�nyoz�sa k�zben.

-Murro, az �regember, aki felnevelt, tan�tott nekem mindent. �gy t�r�d�tt velem, mintha a saj�t fia voln�k.

-Mi lett vele? Egy�ltal�n mi�rt j�tt�l el, ha olyan j� volt?

-Sajnos m�r akkor sem volt fiatal, amikor mag�hoz vett, �s egy �vvel ezel�tt meghalt. Akkor j�ttem el a H�hegys�gb�l.

Chris egy pillanatra elhallgatott. Nem tudta mit k�rdezhetne, hogy elterelje a fi� gondolat�t a szeretett f�rfir�l. V�g�l megsz�lalt, b�r el�re f�lt att�l amit kimondani k�sz�lt.

-Annyira �r�l�k, hogy itt vagy. Egyed�l nagyon neh�z lenne v�gigcsin�lni ezt a „kis kik�pz�st”. – Chris �gy nevezte hellunyati oktat�s�t. – V�g�l is, ha minden j�l megy aventerrai hercegn� lesz bel�lem. Valamit csak tudnom kell err�l a bolyg�r�l.

A l�ny Eudora n�zett, aki olyan arccal n�zett r�, mintha nem is �rten� mit mond a l�ny. Mikor Chris nem sz�lt semmit, akkor eszm�lt, hogy tal�n neki kellene mondania valamit.

-Ne haragudj… csak elgondolkodtam. – mondta, de k�zben egy piros folt jelent meg az arc�n. – Mit is mondt�l?

-Csak azt, hogy k�sz�n�m, hogy velem vagy. Igaz�b�l el is mehett�l volna Alarikkal…de itt maradt�l… – Chris mosolyogva �lelte meg a fi�t. - …�s elviselsz engem m�g akkor is, amikor nagyon ki vagyok borulva, �s undok vagyok �s nem akarom megtanulni a kir�lyokat �s nagy harcosok nev�t.

-Nem vagy annyira sz�rny�. – mosolygott Eudo. Majd hirtelen folytatta: - Mi lenne, ha kimenn�nk a kertbe egyet s�t�lni. Olyan sz�p id� van.

-Be kell fejezn�nk… – mutatott a k�nyvre, ami kinyitva fek�dt az asztalon, de m�r legal�bb f�l �r�ja nem ny�lt hozz� senki. – Kicsit le vagyok maradva. Ezt m�r tegnap meg kellett volna tanulnom… komolyan… rosszabb, mint a F�ld�n. Ott, ott volt Marius… - mondta szinte csak mag�nak.

-Kicsoda? – k�rdezte k�v�ncsian Eudo, majd r�k�ny�k�lt az asztalra szemben Chrisszel, �gy egym�s szem�be tudtak n�zni.

-Na j�… azt hiszem, m�gis csak jobb lesz, ha lemegy�nk s�t�lni. �s akkor el tudom mes�lni ki is az a Marius… - majd elnevette mag�t. N�h�ny h�nappal ezel�tt m�g el sem tudta volna k�pzelni, hogy Aventerr�n fog s�t�lni egy fi�val �s a f�ldi bar�tair�l mes�l neki. T�bb, mint egy �r�t csatangoltak a zegzugos kertben, amikor �sszetal�lkoztak, Chris nagy b�nat�ra, Paravainnal.

-Sziasztok! – k�sz�nt a gyerekeknek. A lovag r�gt�n Chris fel� fordult. – Hogy �llsz a Folyami Emberek kir�lyaival? – k�rdezte, mintha tudta volna a v�laszt.

-�hm… - kezdte Chris, mik�zben elpirult. – �n t�nyleg pr�b�lom felfogni a neveket, de mikor mindegy nev�ben van valami v�zzel kapcsolatos, �gy el�g neh�z. Tudod, el�g bonyolult megjegyezni, hogy ki volt el�bb: V�zkereki vagy V�zk�r�ki.

-Chris! Te itt lemaradt�l? – k�rdezte Eudo. – �n azt hittem azt m�r felfogtad!

-Bocs�ss meg, de nem. Tudod a F�ld�n sz�mokkal jelezz�k, h ki h�nyadik! Nem azzal, hogy n�vsorba rakjuk a neveket. Honnan tudj�tok, hogy nem lesz t�bb? – tette fel a k�rd�st, szinte csak k�lt�ien, de Eudo m�r nyitotta is a sz�j�t a v�lasszal. – Nem, nem akarom hallani!

-J�l van na. – morogta a fi�, de k�zben mosolygott.

Paravain meg�rt�en n�zett a l�nyra.

-Tudom, hogy neh�z, f�leg neked, de hidd el, te fogod a legjobban �rezni magad, ha �rted mir�l besz�lnek k�r�l�tted.

-Ezt meg is �rtem, de m�g mindig nem tudok elk�pzelni olyan helyzetet, amikor b�rmelyik uralkod�csal�d csal�df�j�t fogj�k t�lem k�rdezni.

-Sosem lehet tudni. Most pedig menjetek vissza �s pr�b�ld meg felfogni a k�l�nbs�get V�zkereki �s V�zk�r�ki k�z�tt. – nevetett a lovag, majd maga el�tt terelve a k�t gyereket, elindult a v�r fel�.

Chris egy �jabb neh�z f�l�ra v�rt. Ennyi ideig b�rta a neveket �s az �vsz�mokat, majd �jra feladta.

-Nem fogom ezt megtanulni.

-De meg fogod tanulni. – �llt Eudo a l�ny el� hat�rozottan.

-Nem!

-De! – a fi� a l�ny f�l� hajolt, �s vesz�lyesen k�zel ker�lt �gy Chrishez. A l�ny hirtelen elpirult �s �llt volna fel, amikor Eudo arca elkezdett k�zeledni Chris�hez. Chris nem is gondolkozott, csak felpattant.

-Mi a fen�t akart�l csin�lni?

-�n…�n csak… - Eudon l�tszott, hogy zavarban van.

-Alig egy �r�ja mondtam el, hogy mennyire szerelmes vagyok. Nem �rtetted meg?

-Neeeem…vagyis de. Persze, hogy meg�rtettem, de �n �gy l�ttam, hogy…

-Nem, �n nem szeretlek t�ged. Tudhattad volna… Nem szeretlek. – mondta �jra, de l�ny nagyon is j�l tudta, hogy csak mag�t pr�b�lja hitegetni. K�nnyes szemekkel rohant ki a k�nyvt�rb�l �s hagyta fak�pn�l Eudot.

Chris nem t�r�d�tt azzal mennyien l�thatj�k, hogyan szalad v�gig s�rva a folyos�n. Az egyetlen fontos dolog az volt, hogy min�l hamarabb �rjen szob�j�ba. Ott r�vette mag�t az �gy�ra, �s kis�rta mag�b�l az �sszes fesz�lts�get, ami az elm�lt hetekben �sszegy�lt benne. Mindenekel�tt nagyon hi�nyoztak neki a bar�tai, akiket apja kedv��rt hagyott a F�ld�n. Nem sz�m�tott arra, hogy nem r�gt�n az �desanyj�hoz viszi a f�rfi, hanem egy m�sik helyre, ahol aventerrai t�rt�nelmet kell tanulnia. Ez m�g nem lett volna nagy baj, ha nem jelenik meg Eudo, aki teljesen felkavarta a l�nyt. Chris tiszt�ban volt vele, hogy Haldor v�r r� �s rem�li, hogy egyszer visszamegy hozz�. A l�ny is nagyon szerette a fi�t, m�gis hossz� id� telt el az�ta, hogy utolj�ra l�tta, �s Chris tudta, hogy m�g sok hetet kell kib�rnia a fi� n�lk�l. Eudo nagyon kedves volt hozz�, mindenben megpr�b�lt seg�teni, pr�b�lta k�nnyebb� tenni az egyed�l t�lt�tt heteket. �pp ez�rt Chris h�l�s volt a fi�nak, aminek egy r�sze m�r szeretett� v�ltott �t.

Amikor Chris �gy d�nt�tt, hogy elj�n Aventerr�ra, � rem�lte, hogy t�bb id�t t�lthet egy�tt apj�val, akit nagyon keveset l�tott. Most �gy ut�lag tudta, hogy hi� �br�ndokba bocs�tkozott, apja Aventerr�n is ugyanolyan elfoglalt, mint a F�ld�n. S�t, tal�n elfoglaltabb. �gy t�nt, itt is olyan befoly�sos ember, mint otthon volt.

Otthon…Chris m�r nem tudta mit nevezhet otthon�nak. T�l sok otthona volt m�r ahhoz. F�ld vagy Aventerra? Ha az �veket n�zz�k, akkor mindenk�pp a F�ld nyer. Viszont Aventerr�n sz�letett, egy embernek m�gis csak az az otthona, ahol sz�letett. Chris m�r nem tudta mit gondoljon, �s teljesen elveszettnek �rezte volna mag�t, ha nem kopog valaki halkan az ajtaj�n. A ny�l�d� ajt�n egy sz�ke kisl�ny n�zett be.

-Bej�hetek? – k�rdezte halkan Alienor.

-Igen. – pr�b�lt mosolyogni Chris, mik�zben let�r�lte k�nnyeit.

-Hallottam, hogy volt egy kis vit�tok Eudoval…

-Igen, j�l hallottad. De err�l most valahogy nem akarok besz�lni.

-Gondoltam. Nem is ez�rt j�ttem.

-Hanem?

-Alarik �ps�gben haza�rt. �gy gondoltam, j�, ha te is tudod.

-K�sz�n�m, hogy elmondtad nekem. – n�h�ny pillanatnyi csend ut�n folytatta. – �gy l�tom, hogy megk�nnyebb�lt�l…

-Igen. – mosolygott a kisl�ny. – tudod, Alarik nem a legnyugodtabb t�pus. Ha bele lehet keveredni valami bajba, akkor � megteszi. �s t�l sok ilyen bajba keveredett bele m�r az �vek sor�n.

-�… �rtem. Szerintem ne agg�dj miatta. Vannak olyan emberek, akik ak�rmennyi �r�lts�get csin�lnak, akkor is meg�ssz�k.

-Azt�n egyszer nem.

-Nem hiszem, hogy agg�dnod kellene Alarik miatt. F�leg, most hogy otthon van.

-De meddig marad otthon. Ahogy ismerem m�r t�ri valamiben a fej�t… s�t m�r akkor t�rte a fej�t, mikor elindult. L�ttam a szem�ben.

-Nagyon j�l ismered a b�ty�dat, ugye?

-Igen. Tudod, el�g kor�n elj�tt�nk Hellunyatba �s az�ta egym�sra t�maszkodtunk. �gy most el�g neh�z, hogy nincs itt.

-Tudom, mit �rzel. �n is pont �gy �rzek most. Mindenki, akiben megb�ztam �s akit szeretek most a F�ld�n van. Persze tal�ltam �j bar�tokat, �s tudom, hogy megb�zhatom benn�nk, m�gis �k tudt�k mire gondolok, mit hogyan csin�lok �s �gy szerettek amilyen vagyok.

-Nagyon hi�nyoznak, ugye?

-Nagyon. De kib�rom, m�r csak az�rt is, mert magam keveredtem ebbe a dologba. M�sk�pp is d�nthettem volna, de �gy akartam, sz�val most viseljem el a k�vetkezm�nyeit…

-Szerintem j�l fogod magad �rezni itt, csak meg kell ismerkedned az itteni szok�sokkal. Ha szeretn�d seg�tek.

-K�sz�n�m, az nagyon j�l fog j�nni.