A tan�cs

Ravenstein v�r�t s�t�ts�g vette k�r�l. A parkban m�r felgy�jtott�k a l�mp�kat, a koll�gium szob�iban is �gtek a villanyok. Mivel az este h�v�s volt, az �g pedig felh�s, nem sok di�k j�rk�lt az udvaron. Ez j� volt Chris �s Haldor sz�m�ra, akik nem akart�k, hogy b�rki is �szrevegye �ket. Egy fa alatt �ltek, ahova nem �rt el a f�ny.

-Hidd el Chris, sz�vesen maradn�k m�g, de haza kell mennem. Nekem is kell iskol�ba j�rnom.

-Persze… meg�rtem. – sz�lt belet�r�d� hangon. – De nagyon hi�nyozni fogsz. – �t�lelte a fi�t, majd egy puszit nyomott az arc�ra. –Mikor indulsz?

-Holnap reggel. De h�tv�g�n elj�hetn�l…

-Majd megbesz�lj�k, j�?

-Persze. – b�lintott Haldor. Le�lt a f�ldre, majd feln�zett az �gre. – Ismered a csillagokat?

-Nem igaz�n. Sajnos. – tette hozz� a fi� csal�dott arc�t l�tva.

-Gyere ide. – h�zta mag�hoz Christ Haldor. – N�zz fel az �gre �s egyszer�en figyelj r�m.

Az est�t mindketten nagyon �lvezt�k, de az �lomrandinak is egyszer v�ge kellett, hogy szakadjon.

-Haldor! Fel kell menn�nk.

-M�g ne…

-Musz�j. A tan�rok m�rgesek lesznek, ha nem lesz�nk meg. – nevetett. – Na j�, nem ez�rt. Ha nem �r�nk vissza id�ben, Laura k�rdez�sk�dni fog. Ezt pedig nem szeretn�m.

-J�, gyere menj�nk. – fogta meg Chris kez�t a fi�.

Egyik�k sem vette �szre, hogy egyszerre t�bben is figyelt�k �ket. K�t alak a parkban n�zte �ket, egy pedig az ablakb�l.

Az el�csarnokban azt�n elv�ltak �tjaik. Haldor a fi�k r�szlege fel� indult, Chris pedig m�g sok�ig n�zett ut�na. Halk l�ptek zaj�ra eszm�lt fel, de m�r k�s� volt. Rebekka Taxus �llt el�tte, a maga f�lelmetes val�j�ban. �gy t�nt, � is meglep�d�tt azon, hogy a l�ny ilyenkor itt tal�lja.

-H�t te mit kereszel itt? – k�rdezett r� egyszer�en.

-�hm…- pr�b�lt Chris valami j� indokot keresni.

-Nem iszmered m�g az iszkola h�zirendj�t?

-Neee….vagyis de. Csak… - ebben a pillanatban ny�lt ki az ajt� �s bel�pett rajta a megment�, aki gyorsan �tl�tta a helyzetet.

-Chriis! T�ged kereslek m�r mii�ta. Azt ’iittem lenn tal�lkozunk a tornateremben.

Chris egy pillanatig sz�tlanul �llt, majd r�j�tt, hogy Percy csak seg�teni szeretne neki.

-Ja, t�nyleg. Bocs�nat. �n �gy eml�keztem, hogy itt.

-Semmii gond, b�r t�ged v�rtalak eg�sz este. Sz�val, - n�zett Pinkyre. – egyed�l az �n hiib�m, hogy Chriis iitt van. Gyere! – intett a l�nynak, �s kivezette a parkba.

-Viigy�zz Rebekka Taxusszal. Ne ’arag��tsd magadra, mert akkor nem �led t�l ezt az �vet.

-Mi�rt besz�lsz �gy, mintha �j lenn�k. Nagyon j�l tudom… kicsit elbambultam.

Percy hallgatott egy darabig, majd tov�bb folytatta:

-Csak azt tudn�m, miit kerest�l te ott…de nem iis ez a l�nyeg. Kerestelek m�r. A professzor l�tnii szeretne.

-Mi�rt?

-T�l sok a k�rd�s. – mondta rejt�lyesen Percy. – Majd megtudod.

A professzor h�za semmit sem v�ltozott az�ta, hogy Chris utolj�ra j�rt itt. A szoba m�g mindig hatalmas volt �s bar�ts�gos, meleg f�nnyel �gett a t�z a kandall�ban.

-�dv�zl�nk �jra az �rz�k k�z�tt Chris. – �llt fel Aurelius Morgenstern a k�r alak� asztalt�l. – K�rlek foglalj helyet k�z�tt�nk. – mutatott r� egy sz�kre Laura mellett. A l�ny vid�man mosolyogott r�, de amint Chris le�lt, bar�tn�je szemreh�ny� hangon a f�l�be s�gta: - Hol volt�l eg�sz d�lut�n? Mindenhol kerestelek…

Chris szerencs�j�re Morgenstern �jra elkezdett besz�lni.

-Az�rt vagyunk itt, hogy seg�ts�nk Chrisnek megfejteni az �lmait, amik v�lem�nyem szerint fontosak.

A l�ny felkapta a fej�t �s k�rben�zett: - Honnan… - szeme megakadt Mariuson. – H�t persze. – b�lintott Chris.

-K�rlek, mes�ld el az �lmaidat!

Chris belekezdett a t�rt�netbe, majd ut�na elmondta a Mariust�l kapott lapok tartalm�t is.

-Teh�t Hermann von Berg mindenhol egy v�rengz� gyilkosnak van be�ll�tva. De az �lmaimban teljesen norm�lisnak �s kedvesnek t�nt.

-Senki sem tudhatja, hogy melyik lehet a val�s�g. –sz�lt k�zbe a professzor. – Ezt kell kider�ten�nk.

-De hogyan? – k�rdezte Chris.

A besz�lget�sbe r�vid sz�net �llt be, mindenki elgondolkozott a megold�son.

-�lomutaz�s! – ki�ltott fel Laura. – Ez a legegyszer�bb. Visszamegy�nk �s megn�zz�k mi t�rt�nt.

-Ez igen vesz�lyes… - sz�lt Morgenstern.

-Igen, tudom, de m�r voltunk Percyvel egyszer abban a korban.

-Ez�rt m�g vesz�lyesebb. Reimar von Ravenstein megismerhet titeket.

-�s mikorra menn�tek vissza? – k�rdezte Mary is, akinek szint�n nem tetszett az �tlet. – Nem tudjuk pontosan, mikor ker�lt Berg Ravensteinhez.

-De tudjuk. – ellenkezett Chris. – Valahol olvastam. Ez nem lehet gond.

-Viszont te r�gen utazt�l az id�ben. – pr�b�lkozott �jra Mary. – F�raszt� lenne sz�modra az �t.

-Laura is kib�rta a legut�bb…�s szerintem most is kib�rn�. �s ha Percy vagy Marius elj�n vel�nk, akkor biztos nem lesz semmi gond. El kell menn�nk. Ki kell der�ten�nk mi t�rt�nt Hermann-nal! – k�zben k�rlel� tekintettel n�zett a professzorra.

-�n nem tilthatok meg nektek semmit. A ti d�nt�setek, hogy elmentek-e, de tudj�tok nagyon j�l, hogy a m�ltat nem v�ltoztathatj�tok meg.

-Nem akarom megv�ltoztatni! Csak meg akarom n�zni. Sz�val, ki j�n?

-Marynek igaza van. – sz�lalt meg Marius. – R�gen �lomutazt�l. Nem kellene j�nn�d.

-Egyszer mindent el kell kezdeni. – mosolygott a l�ny.

-Te tudod… de ha valami bajod lesz…

-…akkor �n vagyok �rte a felel�s. Ez term�szetes.

-Mivel agg�dn�k �rted, ha nem lenn�k melletted, ez�rt elk�s�rlek. – folytatta Marius. – �s k�v�ncsi is vagyok erre a titokzatos lovagra.

-�n is megyek! – sz�lt Laura. – Ezt nem lehet kihagyni.

-Percy? – n�zett r� a f�rfira.

-’�t, ’a m�r miindenkii megy, �n sem marad’atok kii bel�le.