A Leander-h�zban

Chris v�g�l nem besz�lt Laur�nak az �lm�r�l. Igaz�b�l senkinek sem besz�lt r�la. �gy d�nt�tt – n�h�ny unalmas tan�r�n -, hogy nem volt fontos, �gy nem is kell senkinek sem tudnia r�la. A d�lel�tt hamar eltelt, v�g�l a k�t l�ny m�r a Leander csal�d hohenstadti h�za el�tt �ll.

-De r�g voltam itt. – sz�ltak szinte egyszerre, majd egy vid�m pillant�st v�ltottak. Bel�ptek az ajt�n, els� �tjuk a konyh�ba vezetett. Mivel meleg, szinte tavaszias, �szi nap volt, ez�rt Laura t�lt�tt mindkettej�knek egy-egy poh�r vizet. Ekkor hangok �t�tt�k meg a f�l�ket, majd k�t alak jelent meg a konyhaajt�ban. Laura mosolyogva fordult arrafel�, de arca r�gt�n d�h�ss� v�lt.

-Hogy ker�lsz te ide? – ki�ltott r� a n�re aki apja mellett �llt. A poh�r kiesett a kez�b�l, majd elindult a feln�ttek fel�. Elkeseredetten n�zett az apj�ra. – Az hittem kidobtad innen ezt a n�t! Ha tudtam volna…

-Laura! – sz�lt r� halkan Marius.

A l�ny nem hallgatta meg a f�rfi magyar�zat�t, elindult szob�ja fel�. �tk�zben �sszetal�lkozott Lukasszal �s Haldorral.

-H�t ti itt vagytok? – ki�ltott r�juk, majd �ccs�re n�zett. – Te t�rted, hogy itt maradjon? Te nem bukt�l ki azon amit a papa csin�lt?

Lukas nem tudott mit mondani, �rtetlen�l n�zett n�v�r�re.

-Laura…- kezdte � is, de a l�ny az � v�lasz�t sem v�rta meg. A k�t fi� sz� n�lk�l n�zett Laura ut�n, v�g�l az ajt�csap�d�s hangja ut�n tov�bbindultak. A konyh�ba �rve Lukas r�gt�n r�j�tt mi baja volt a testv�r�nek.

-Sayelle. – morogja, szinte csak mag�nak, b�r mindenki hallhatta.

-�gy l�tom, nem l�tnak itt sz�vesen. – fordult a n� Mariushoz. Lassan elindult az ajt� fel�. A f�rfi habozott, v�g�l m�gis csak Sayelle ut�n sz�lt:

-V�rj! Maradnod kell! N�lk�led sosem b�rtam volna.

-L�tod, hogy Laura nem tud egy�tt �lni velem. Ezt pr�b�ltam elmagyar�zni…

-Laur�val majd �n besz�lek. K�rlek, maradj.

A n� hosszan n�zte a f�rfit. Nem tudta eld�nteni mit tegyen, v�g�l halkan sz�lalt meg:

-Nem tehetem. T�l sok minden t�rt�nt. �s te nem volt�l itt. – Marius sz�l�sra nyitotta sz�j�t, de a n� leintette. – Tudom mit akarsz mondani, de komolyan azt hiszed, hogy hiszek neked? Marius! A gyerekeid lehet, hogy elhiszik ezt a mes�t, de �n nem.

-Szerinted csak kital�ltam egy t�rt�netet egy �j vil�gr�l? Ennyire �r�ltnek n�zel? – Marius arc�n csal�dotts�g t�kr�z�d�tt. – Azt hittem, hogy el�g ideje ismerj�k egym�st ahhoz, hogy higgy nekem. De �gy l�tom, nem ismertelek meg el�gg�. Sajn�lom. – Marius becsukta az ajt�t, majd nagy s�hajt�ssal d�lt neki.

- Minden rendben? – l�pett ki a konyh�b�l Lukas.

- Igen. – sz�lt �s elindult a konyha fel�. Bel�pve l�tta, hogy Chris �s Haldor a f�ldr�l szedi �ssze az �sszet�rt poh�r maradv�nyait, Lukas pedig egy rongyot hozott, hogy felt�r�lje a vizet. N�h�ny m�sodpercig senki sem sz�lt, majd Marius t�rte meg a csendet.

-Besz�lnem kell Laur�val. – kiment, majd Lukas is k�vette. – Kell valaki aki oldja a fesz�lts�get.

Chris le�lt a f�ldre �s elkezdett a t�r�tt darabokkal j�tszani. Haldor mell��lt �s figyelte a l�nyt.

-�gy l�tom, m�r csak �n kellettem ide. Laur��knak nagyobb gondjuk is van, mint engem p�tyolgatni. Mi�rt kellett nekem idej�nn�m?

-Mi a baj? – n�zett r� a fi� kedvesen.

-Te nem tudsz ezen seg�teni. Vagyis lehet, hogy tudsz, de szerintem nem. – m�lyen Haldor szem�be n�zett, �s l�tta benne a seg�teni akar�st. V�g�l �gy d�nt�tt, elmondja a fi�nak az eg�sz t�rt�netet.

-Nem tudom hallott�l-e m�r az �rz�kr�l. – a fi� csak egy fejcs�v�l�ssal jelezte, hogy nem.

–Akkor ez hosszabb lesz, mint ahogy gondoltam. – sz�lt �s belekezdett a hihetetlen t�rt�netbe, amit � majdnem k�t �vvel ezel�tt hallott:

-Az �rz�k k�l�nleges emberek a F�ld�n, akiknek a feladatuk, hogy megv�delmezz�k az embereket a Gonosz Er�kt�l…

-…azt�n az el�z� Napfordul�n ap�m elment Aventerr�ra, engem pedig Angli�ban hagyott. �gy d�nt�ttem, hogy elj�v�k, mert most m�r nem tud megakad�lyozni ebben.

-Mi�rt ment oda? – n�zett r� a fi�. Chris meglep�dve pillantott Haldorra.

-Te hiszel nekem? Nem sokan tett�k ezt. B�r nem is mondtam el olyan sok embernek.

-Igen hiszek. Mit gondolsz nem hallottam furcsa t�rt�neteket Mariusr�l? – nevetett Haldor.

Chris mosolyogva folytatta: - A k�rd�sedre v�laszolva, nem tudom mi�rt ment oda. R�szben ez�rt is j�ttem ide. H�tha tud valaki v�laszolni r�. De sajnos m�g nem tal�ltam meg a v�laszt. Rem�lem, az�rt egyszer megtudom.

Haldor b�tor�t�an �s kitart�an mosolygott r�: - Biztos vagyok benne, hogy egyszer r�j�ssz. Okos l�ny vagy.

-K�szi. – pirult el Chris. A hossz� t�rt�net ut�n a csend m�r bosszant� volt mindkett�j�k sz�m�ra. A l�ny fel�llt, Haldor k�vette p�ld�j�t. Ezut�n egy v�ratlan dolog t�rt�nt, amire val�j�ban egyik�k sem sz�m�tott. Haldor odal�pett Chris mell�, gyeng�den felemelte a l�ny �ll�t �s megcs�kolta. Chris hirtelen ugrott h�tra, meglepve ezzel a fi�t. Nem sz�l semmit, csak d�bbenten n�zett Haldorra. A fi� idegesen k�rdezte meg t�le:

-Nem…nem akarod…?

-Mit?

-Nem akarsz velem j�rni? – ny�gte ki v�g�l. Chris gyorsan elkapta a pillant�s�t a fi�r�l. Lassan megfordult �s kitart�an a csapot n�zte.

-Figyelj Haldor. �n nagyon b�rlak t�ged, �s t�nyleg…igaz�n tetszel nekem…de – v�ratlanul megfordult, Haldorhoz l�pett �s megfogta a kez�t - …de m�gis csak Laura unokatestv�re vagy.

-�s ez mi�rt baj?

-Nem j�rhatok veled csak �gy. A legjobb bar�tn�m…j�l ismerem Laur�t. Nem…ezt nem tehetem meg.

Chris Haldorra n�zett, a fi� szem�ben szomor�s�g csillogott. L�tszott rajta, hogy nagyon csal�dott.

-Sz�val csak nem akarod elmondani neki?

-Mi?

-Akkor nem mondjuk el Laur�nak. Nem kell neki mindenr�l tudnia. Chris! K�rlek… Legy�l a bar�tn�m. – Haldor f�lt�rdre ereszkedett a l�ny el�tt.

-Hal…Haldor! – hangja akadozott. M�g senki sem k�rte �t semmire ilyen sz�pen. – J�l van. – egyezett bele v�g�l.

-Ez az. – ugrott fel a fi�, majd �jra megcs�kolta Christ. Most a l�ny nem ugrott el. – K�sz�n�m.

Chris nem v�laszolt. Mit csin�lok? – k�rdezte mag�t�l. – Most b�k�ltem ki Laur�val. Ha ez kider�l, biztos, hogy soha t�bbet nem fog besz�lni velem. De Haldor olyan aranyos fi�. M�gsem f�gghet Laur�t�l minden kapcsolatom!