A b�k�l�s

Este vacsor�n�l Chris �llt fel el�sz�r az asztalt�l. Nem b�rta m�r elviselni a k�nos csendet. �gy d�nt�tt, jobb lesz ha ink�bb felmegy a szob�ba. Laura szomor�an n�zett ut�na. Ezen a napon m�r t�bbsz�r megpr�b�lt besz�lni a l�nnyal, t�bbsz�r elj�tszotta mag�ban a lehets�ges besz�lget�st, m�gsem mert odamenni hozz�. Lukas l�tta n�v�re b�nat�t, hogy oldja a fesz�lts�get besz�lget�sbe kezdett:

-Besz�lj vele! Sokkal jobb lenne, mint itt �lni �s azon gondolkodni, hogy mi lesz a bar�ts�gotokkal.

-Mit gondolsz, min j�rt az eszem eg�sz nap? – sz�lt m�rgesen az �ccs�re.

-Csak seg�teni pr�b�lok…

-Bocs�nat, csak kicsit ideges vagyok. De ma este elint�zz�k. �g�rem. Holnap reggel a r�gi p�ros fog lej�nni a l�pcs�n. Mintha mi sem t�rt�nt volna. – �llt fel az asztalt�l � is.

A szoba fel� m�g egyszer �tgondolta mit fog mondani Chrisnek. �vatosan nyitott be a szob�ba, mintha � nem is ott lakna. Chris az �gy�n fek�dt, �s zen�t hallgatott, �gy nem hallotta meg az ajt� nyit�d�s�t. Szeme csukva volt, �gy nem tudta, hogy Laura ott van. A sz�ke l�ny le�lt az �gy�ra �s v�rta, hogy Chris �szrevegye �t. P�r perc m�lva a l�ny feleszm�lt, kinyitotta szem�t �s ijedten Laur�ra n�zett.

-Bocs�nat, nem tudtam, hogy itt vagy. – sz�lt halkan.

-Besz�lnem kell veled. – mondta komolyan Laura. – Tegnap nagyon bunk� voltam. Nem kellett volna �gy �dv�z�ln�m t�ged. Visszaj�tt�l �s val�sz�n�leg nem csak az�rt, hogy a k�pembe v�gd, hogy az �n hib�m minden.

-Ez nem igaz. – sz�lt bele Chris. – Nem akartam ilyet tenni. Mindketten hib�sak vagyunk.

-Az a veszeked�s nagyon komoly volt. Olyan dolgokkal v�doltalak, amiket most m�r b�nok.

-Rem�lem meg�rted, hogy akkor nem mondhattam el neked sok mindent. Hidd el, most m�r semmit nem titkoln�k el el�led. – Chris szem�ben k�nny csillogott. Laura fel�llt �s oda�lt bar�tn�je mell�.

-Meg tudsz bocs�tani nekem?

-Jajj, Laura, neked kell megbocs�tanod nekem. �n nem mondtam el neked fontos dolgokat.

-Chris! Ott �s akkor nem tehetted meg ezt sem velem, sem a t�bbiekkel. Nem fogtam volna fel a dolgok jelent�ss�g�t. – �t�lelte a l�nyt. – Felejts�k el!

-J�. – b�lintott Chris. – Felejts�k el. Sz�val holnap j�nnek kedves unokates�d�k.

-Igen…de r�g tal�lkoztam m�r vele. – sz�lt Laura elgondolkozva, mik�zben vissza�lt az �gy�ra. – Mennyit h�ly�skedt�nk egy�tt! Olyan j� volt, rem�lem nem sokat v�ltozott.

-Mikor l�ttad utolj�ra?

-Huh. –s�hajtott egy nagyot Laura. – K�r�lbel�l k�t �ve nem tal�lkoztunk.

-Az j� sok id�. Biztos nem v�ltozott sokat. De majd holnap megtudjuk.

Mindketten hamar lefek�dtek, de egyik�k sem tudott elaludni. Laura m�g mindig a ny�ri eml�kekre gondolt. Szeretett volna �jra visszat�rni Aventerr�ra, m�gis j� volt �jra itthon lenni. V�g�l is az � otthona a F�ld. Itt vannak a bar�tai, a csal�dja �s minden, amit szeret. Nem…nem tudn� itt hagyni ezt a helyet.

Ek�zben Chrisben k�l�nb�z� �rzelmek v�vtak komoly csat�t. A l�ny nagyon boldog volt, hogy �jra itt lehetett Ravensteinben. Annak m�g ink�bb �r�lt, hogy �r�mmel fogadt�k �s hogy v�gre – hossz� �vek ut�n – kib�k�ltek Laur�val. Viszont f�lt apja haragj�t�l. Csak �gy elj�tt r�gi iskol�j�b�l, egyetlen levelet hagyott ott. Biztos el akarja majd vinni innen, de �t m�r nem fogja. Egyszer m�r megtette, m�g egyszer nem fogja. �s most itt van Marius is…igen, � az egyetlen, aki tal�n meg�ll�thatja �t. Chris ebben b�zott legink�bb.

Laura �s Chris izgatottan n�zett a kocsib�l kisz�ll� fi�ra. Milyen lesz? Hogy n�z ki? Sokat v�ltozott? Lukas csak egy les�jt� pillant�st vetett a k�t l�nyra �s az egyik k�oroszl�nnak t�maszkodott. Nem �rtette, hogy a k�t l�ny hogy b�k�lhetett ki egy �jszaka alatt. Hiszen tegnap m�g nem besz�ltek egym�ssal.

-Hagyj�tok m�r abba! Val�sz�n�leg Haldor sem v�rja el, hogy megtapsolj�tok a kocsib�l val� kisz�ll�s��rt.

-Cs�nd. – sz�ltak r� a l�nyok szinte egyszerre. Az aut�b�l egy s�t�t haj�, magas fi� sz�llt ki. Mosolyogva pillantott a l�nyokra, majd Lukasra n�zett.

-�r�l�k, hogy tal�lkozunk. – sz�lalt meg, majd k�zelebb l�pett a l�nyokhoz. El�sz�r Laur�t �lelte meg, majd Chrishez l�pett. – R�g l�ttuk egym�st. – Chris �dv�zl�se ut�n Lukashoz l�pett, akivel egy k�zfog�st v�ltott.

-Hol fogunk aludni? – k�rdezte Haldor. �gy t�nt, nem zavarja az, hogy nem l�tta rokonait t�bb �ve. Marius meglepetten n�zett a fi�ra.

-Na, l�tod ezen m�g nem gondolkodtam. De szerintem menjetek le a hohenstadti h�zunkba.

-Elrendezted Sayelle-t? – sz�lt Laura bizakodva.

-Igen. – v�laszolta kurt�n Marius. Laur�nak nem tetszett ez a v�lasz, mintha apja nem mondana el neki mindent. – Lek�s�rlek benneteket. – t�rt vissza az eredeti t�m�hoz a f�rfi. – Akartok ti is j�nni? – n�zett r� a gyerekekre. �k �sszen�ztek, majd Laura mondta ki azt, amire mindannyian gondoltak.

-Nem. Maradunk. – majd a t�bbiekre n�zett. – Gyertek, menj�nk fel a szob�nkba.