4. fejezet

Elenor m�g mindig futott az erd�ben, amikor hirtelen azt �rezte, mintha valaki k�vetn�. Azonnal meg�llt, �s hidegen n�zett el�re, k�zben f�lelt. Kez�t a kardja markolat�n tartotta. Majd lassan bele szimatolt a leveg�be, �s meg�rezte valakinek a szag�t. Ismerem ezt a szagot gondolta mag�ban a l�ny.

Majd hirtelen egy fegyver tartott fel�, de Elenort ez nem �rte v�ratlanul. Hihetetlen gyorsas�ggal el� r�ntotta a kardj�t, �s a kard egyenesen a fel�je tart� fegyvernek �tk�z�tt. Szemei hidegen n�ztek r� a f�rfira, aki megt�madta, de a f�rfi is hidegen n�zett r� a l�nyra. Egy ideig n�m�n n�ztek egym�sra, majd a f�rfi t�rte meg a cs�ndet:

-J�l meg egyez�nk Elenor!-mondta a f�rfi halv�ny mosollyal az arc�n.

-Ahogy mondod-felelte a l�ny hidegen, majd elv�lasztotta a kardj�t a f�rfi�t�l, �s eltette azt.

Egy ideig n�m�n �lltak egym�s el�tt, majd mind a ketten elmosolyodtak, �s meg�lelt�k egym�st. A f�rfi szorosan �lelte mag�hoz r�gen l�tott bar�tj�t. Szeg�ny Elenor majd nem megfulladt a a f�rfi �lel�s�t�l.

-10 �ve m�r annak, hogy utolj�ra l�ttalak Elenor!-mondta a f�rfi.-Szinte alig v�ltozt�l. Ugyan olyan vesz�lyes vagy mint r�gen.

-Bankotsu, semmit se v�ltozt�l-felelte a l�ny mosolyogva.-Hallottam, hogy valaki f�lt�masztott t�ged, �s a t�bbieket, de nem hittem volna, hogy ez igaz.

-H�t, pedig igaz. �s �r�l�k, hogy �jra l�tlak t�ged.

-H�, Elenor!-hallott meg egy m�sik f�rfi hangot a l�ny.-Minket nem is �dv�z�lsz, csak ezt a szoknya pec�rt?

Ezen Elenor halv�nyan elmosolyodott, mikor Jakotsu hangj�t f�lismerte, majd abba az ir�nyba fordult, ahol Jakotsu hangj�t hallotta, �s megl�tta a t�bbi zsoldost, akik mosolyogva n�ztek r�.

-H�t, ha ide j�ssz hozz�m Jakotsu, akkor megl�tjuk-felelte a l�ny.

A fi� pedig egyb�l oda ment a l�nyhoz, �s �t�lelte. Elenor volt az egyed�li n�, akit megt�rt maga mellett. A t�bbi zsoldos is oda ment a l�nyhoz, �s kedvesen n�ztek r�. Bankotsu pedig f�lh�borodottan n�zett r� Jakotsura, ami�rt szoknya pec�rnek nevezte �t.

-H�!-mondta Bankotsu.-Nem is vagyok szoknya pec�r!

-Dehogy nem-n�zett r� a fi�ra Jakotsu.

-�, sz�val ebben nem v�ltozott a j� �reg Bankotsu!-mosolyodott el g�nyosan Elenor.-Nos, akkor halljam. Ki az a l�ny, akit becserk�szt�l?

-Senki!-pirult el hirtelen a fi�.

-A zavarod m�st jelez-mondta Elenor g�nyosan.-De mindegy, erre k�s�bb majd r� t�r�nk. Ink�bb azt mondd meg nekem, hogy mit kerestek itt?

-Naraku k�ld�tt minket-felelte Bankotsu.

-Naraku?-d�bbent le Elenor.-Ti ismeritek?

-� volt az, aki f�lt�masztott benn�nket-sz�lalt meg hirtelen Renkotsu.

-�s mi oka volt erre?-n�zett r� a f�rfira a l�ny.

-Azt a f�lszellemet, Inuyash�t akarja meg�letni vel�nk.

-Nah�t, nektek is ez a feladatotok? Engem is erre b�relt f�l Naraku.

-Ezt tudjuk, �s ez�rt is k�ld�tt ide minket Naraku-mondta Bankotsu.-Azt akarja, hogy seg�ts�nk neked elfogni Inuyash�t.

-�s m�g mit akar?

-Azt akarja, hogy tartsunk szemmel, addig, am�g azt a f�lszellemet fogva tartod.

-Mi�rt? Tal�n nem b�zik meg bennem?

-De, csak szeret �vatos lenni. Tudja nagyon j�l, hogy mit �rezt�l a fi� ir�nt, �s nem szeretn�, ha emiatt nem �ln�d meg �t.

-Emiatt nem kell agg�dnia. Nem fogom megszegni az �g�retemet.

-Akkor j�-mondta Bankotsu megk�nnyebb�lten, majd lassan el�re n�zett.-Sz�val, merre keress�k azt a f�lszellemet? Mert �szint�n sz�lva �n nem tudom, hogy merre keress�k.

-Ne agg�dj Bankotsu, tudom j�l, hogy merre van a fi�. �rzem a v�r�nek a szag�t. Nagyon k�zel van. Reggelre utol�rj�k �t �s a bar�tait.

-H�t igen Elenor, a te orrodat nem lehet becsapni-montda mosolyogva a zsoldosok vez�re, majd lassan mind a nyolcan elindultak kelet fel�.