3. fejezet

�

�

�jszaka volt. Az erd�ben Inuyasha �s t�rsai m�r r�g m�lyen aludtak, amikor hirtelen Inuyasha �lt f�l ijedten a hely�n. Kapkodva vette a leveg�t, teste �szott a verejt�kt�l, sz�ve hevesen vert a mellkas�ban az �lma miatt. Els�nek az se tudta, hogy hol van, csak az �lm�val volt elfoglalva. �lm�ban �jra l�tta, ahogy Naraku meger�szakolja. Szinte mag�n �rezte a f�rfi mindenegyes �rint�s�t, amit�l kir�zta a hideg. Kez�t szapor�n ver� sz�v�re szor�totta, majd lassan felemelte fej�t, �s bar�taira n�zett, akik m�lyen aludtak. Ett�l megk�nnyebb�lten s�hajtott egyet, majd arc�t lassan a tenyer�be temette, �s halkan s�rni kezdett az �lma miatt.
Meger�szakolt�k. Egyszer�en meger�szakolt�k, �s nem tudta, hogy mi�rt. Azt mindig is tudta, hogy Naraku gy�l�li, de nem gondolta volna, hogy k�pes lesz ezt megtenni vele; r�ad�sul a bar�tai �s Kagura el�tt. Ha ezt a b�tyja megtudja, akkor el fog s�llyedni sz�gyen�ben.
Lassan abba hagyta a s�r�st, majd �jra a bar�taira n�zett, akik m�g mindig m�lyen aludtak. Majd lassan f�l�llt a hely�r�l, �s elindult az erd� fel�, hogy ne kelljen tov�bbra is a bar�taival lennie. Valahogy, most nem tudott vel�k lenni, mert ahogy r�juk n�zett, mindig esz�be jutott az, amikor Naraku meger�szakolta �t miattuk. Kagome pedig pont erre �bredt f�l. F�radtan nyitotta ki a szemeit, majd lassan f�l�lt �s Inuyasha ut�n n�zett. Vajon hova megy? Gondolta mag�ban a l�ny, majd lassan f�l�llt �s a fi� ut�n ment.
Inuyasha ott ment az erd�ben, �s egyre csak arra tudott gondolni, hogy mi�rt tette ezt vele Naraku, amikor egyszer csak arra lett figyelmes, mintha valaki k�vetn�. Erre azonnal meg�llt, majd idegesen h�tra fordult �s Kagom�t l�tta meg. Egy ideig n�m�n n�zett r� a l�nyra, majd d�h�sen �sszevonta a szem�ld�k�t �s megsz�lalt:
-Minek k�vetsz te engem?-k�rdezte Inuyasha nem �ppen kedvesen.-M�r egy perc nyugtom se lehet t�led?
-Csup�n azt n�ztem, hogy hova m�sz-felelte Kagome.-Nem lenne szabad most egyed�l m�szk�lnod. K�l�n�sen azok ut�n, amik t�rt�ntek veled.
-�s ki fog engem megv�deni? Tal�n te? K�sz�n�m, de nem k�rek bel�le.
-Most mi�rt vagy ilyen? �n csak agg�dom miattad.
-Mi�rt szerinted most, hogy k�ne viselkednem? Meger�szakolnak, �s m�g azt v�rod el t�lem, hogy kedvesen viselkedjek veled?
-Nem azt v�rom, hogy kedves legy�l velem, de legal�bb �rt�kelhetn�d, hogy agg�dom miattad.
Erre Inuyasha nem mondott semmit, csak f�radtan lehunyta a szemeit �s s�hajtott egyet, majd �jra Kagom�ra n�zett; de most sokkal nyugodtabb volt a tekintete.
-Bocs�ss meg...csak tudod, ami�ta meger�szakolt az a nyomorult, valahogy nem tudok �gy megb�zni m�sokban, mint ahogyan r�gen-mondta Inuyasha, most sokkal halkabban.-F�lek, hogy ha valakit k�zel engedek magamhoz, akkor az a valaki is ugyan �gy b�ntani fog. �s azt akkor nem tudn�m elviselni.
-Inuyasha-mondta Kagome.-Te azt gondolod, hogy �n tudn�lak b�ntani?
-Sosem lehet tudni. A te viselked�sed olyan kisz�m�thatatlan. N�ha �gy viselkedsz velem, mint egy �rz� l�nnyel, de n�ha �gy b�nsz velem, mint egy ronggyal. �s ilyenkor �gy �rzem, hogy nem is szeretsz engem.
Ez nagyon megd�bbentette Kagom�t. M�g soha nem mondott ilyet neki Inuyasha. Nem is gondolta volna, hogy ilyen �rz�sek vannak benne, amikor kiab�l vele. Majd halv�nyan elmosolyodott, �s lassan elindult Inuyasha fel�. Mikor oda�rt hozz�, akkor meg�llt el�tte �s kedvesen f�ln�zett r�.
-Ugyan Inuyasha-mondta Kagome.-Soha se tudn�lak b�ntani t�ged. Mindig szeretni foglak.
-Mi?-k�rdezte d�bbenten Inuyasha , majd hirtelen arra lett figyelmes, hogy a l�ny az arc�ra teszi a kez�t, azt�n k�zelebb hajol hozz� �s egy cs�kot lehel az ajk�ra.
Ezen Inuyasha meglep�d�tt. Azt se tudta, hogy most mit csin�ljon, csak �llt ott �s hagyta, hogy Kagome cs�kolja. A l�ny lassan abba hagyta a cs�kot, majd mag�hoz �lelte a megd�bbent f�lszellemet. Fej�t a fi� mellkas�ra hajtotta, �s hallgatta annak sz�vver�s�t.
-Szeretlek-mondta Kagome halkan.
Ett�l a mondatt�l Inuyasha �rezte, hogy k�nnybe l�bad a szeme, majd f�lemelte a kezeit �s szorosan mag�hoz �lelte a l�nyt; �s most �rezte mag�t igaz�n boldognak.
Ek�zben egy t�voli palot�ban egy f�rfi �lt az ablak mellett, �s komoran n�zett ki az �jszak�ba, mellette pedig egy fiatal fi� �llt, aki t�relmetlen�l n�zett r�.
-Mit akarsz t�lem?-k�rdezte a fiatal fi� t�relmetlen�l.-Minek kellett nekem idej�nn�m?
Naraku lassan a fi�ra emelte a tekintet�t. Egy ideig komoran n�zett r�, majd megsz�lalt:
-�j feladatom van a sz�modra Bankotsu-mondta Naraku nyugodtan.
-�s mi volna az?-k�rdezte Bankotsu hanyagul.
-Az, hogy hozd el ide nekem Inuyash�t.
-�lve, vagy holtan?-k�rdezte Bankotsu hidegen.
-�lve-felelte Naraku.-Holtan �gyse tudn�m a haszn�t venni.
-Mi?-n�zett r� d�bbenten a f�rfira Bankotsu.-De h�t, eddig nem az volt a terved, hogy meg�l�d?
-V�ltozott a helyzet. Ha meg�l�m, akkor nem tudom ki�lvezni a bossz� �des �z�t.
-Csak nem tervezt�l ellene valamit?
-Dehogy nem. R�j�ttem, hogy ha pokoll� fogom tenni az �let�t, akkor eg�sz �let�ben szenvedni fog; �s ez sokkal jobb bossz� lenne t�lem, mintha meg�ln�m.
-M�gis, hogy akarod pokoll� tenni az �let�t?
-Ne ez �rdekeljen t�ged. Ink�bb indulj �s hozd el ide Inuyash�t. �s el�re figyelmeztetlek: ha meg�l�d �t, akkor elveszem t�led a Szent�kk� darabaj�t, �s visszav�ltoztatlak csontokk�.
Erre Bankotsu nem mondott semmit, csak n�m�n b�lintott, majd h�tra fordult �s kil�pett a szob�b�l; k�zben azon gondolkodott, hogy vajon mit akarhat Naraku Inuyash�t�l.