�lned kell!

� Kyaah! � t�rt ki Yum�b�l a harci ki�lt�s, ahogy felsz�kkent a leveg�be, s lecsapott energiapeng�j�vel a f�rfira, azonban legnagyobb d�bbenet�re egy aranysz�n ostor sikeresen meg�ll�totta t�mad�s�t. Azt l�tta, hogy Sesshoumaru k�szk�dik a visszaver�s�vel, azonban, mikor a d�mon arc�n felt�nt egy v�rfagyaszt� mosoly...

� Francba! � szaladt ki Yume sz�j�n, ahogy ell�kte mag�t, �tszalt�zva a f�rfi feje felett. Sesshoumaru imm�r m�sik kez�b�l is kipattintotta energiaostor�t, a n� pedig felt�p�szkodott �s visszapillantott, hogy meg�llap�tsa, m�g �pp id�ben ugrott el, k�l�nben � is val�sz�n�leg hasonl�k�pp v�gezte volna, mint a fa, melyen az �jszak�t t�lt�tte.

� Milyen ki�br�nd�t�... � jegyezte meg gunyorosan Sesshoumaru. � Egy youkai f�lszellemekkel k�z�sk�dik... ez �t mag�t is korccs� v�ltoztatja! � indult meg Yume fel�, szinte k�vethetetlen sebess�ggel.

� Oh-uh... �a n� szemei elkerekedtek, de gyorsan �sszeszedte mag�t �s elugrott a csap�s el�l.

Kez�be ez�ttal egy l�ndzs�t form�zott sz�ntiszta d�moni energi�b�l, a f�rfi k�vetkez� t�mad�s�t pedig m�r azzal v�dte ki. Egy g�nyos mosoly t�nt fel Yume sz�p arc�n, ahogy a d�mon csapott egyet a n� v�dtelen oldala fel� ostor�val, �m egy s�t�tk�k energiapajzs megakad�lyozta abban, hogy s�r�l�st okozzon ellenfel�nek.

� Na, mi van? Ostor n�lk�l m�r nem vagyunk olyan nagy leg�nyek, mi? – heccelte Yume, ahogy szem�ben kigy�ltak a vad l�ngok, melyek mindig hatalm�ba ker�tett�k, ha harcolt.

– �, cseppet se f�lj... – v�laszolta erre Sesshoumaru, mire elt�ntette energiaostor�t, �s m�g ugyanabban a pillanatban lecsapott z�ldesen dereng� kez�vel a n�re.

Yume nem k�sz�lt fel r�, s d�bbenten l�tta, ahogy a f�rfi karja akad�lytalanul szeli �t a pajzs v�kony, �mde igencsak er�s r�teg�t. Megijedni sem volt ideje, m�ris �rezte a bal v�ll�ba be�ll� �les f�jdalmat. �szt�n�sen elugrott, odakapva m�sik kez�t, mire �ntudatlanul is felszisszent. L�tta �s �rezte, ahogy h�sa felperzsel�dik. M�g egy csap�s, ez�ttal az oldal�ba, amin az �ppen begy�gy�tott seb ism�t kiny�lt, s lehetett �rezni, ahogy m�reg, valamint �gett h�s szaga terjengett a leveg�ben.

A n� elrugaszkodott a f�ldt�l, majd n�gyk�zl�b �rkezett meg; messzire Sesshoumarut�l, mik�zben gyorsan megvizsg�lta s�r�l�seit. Hirtelen �les f�jdalom has�tott bel� ott, ahol az el�tkozott t�r sebet ejtett rajta, s l�tta, ahogy sziszegve r�csepeg a s�r�l�sre egy m�sikb�l a z�ld m�reg. Pupill�ja egy pillanatra kit�gult a f�lelemt�l. �Gyorsan be kell fejeznem ezt a harcot, miel�tt m�g komolyabban megs�r�ln�k... Na, nem mintha nem lenne ez is el�g komoly! �tkozott Yami!� f�st�lg�tt mag�ban, ahogy tekintete megkem�nyedett, elm�j�t pedig elbor�totta a v�r�s k�d. Ilyen ritka esetben fordult el� � t�bbnyire, ha �letvesz�lyben volt, vagy hihetetlen�l m�rges �, �ltal�ban ugyanis ura volt �rzelmeinek, de most m�r nagyon elege lett abb�l, hogy mindenki r� vad�szik.

Szemei v�r�sen felizzottak, ahogy r�tekintett a fel� k�zeled� Sesshoumaru alakj�ra. Lassan emelkedett f�l a talajr�l, ek�zben egy ragadoz� kecsess�ge k�s�rte mozg�sait. D�h�sen tekintett a f�rfire, aki n�h�ny m�terrel od�bb megtorpant, l�tva a k�l�n�s, t�ncol� f�nyeket a n� szem�ben � a pokol l�ngjait.

� L�ssuk, mit rejt az a s�t�t sz�ved... � egy �r�lt vigyor ter�lt el Yume arc�n, aki m�r nem parancsolt tetteinek, s Sesshoumarunak m�g megd�bbenni sem volt ideje, a n� m�r belem�lyesztette megn�vesztett k�rmeit mellkas�ba.

A f�rfinak bennakadt a l�legzete, ahogy meg�rezte a penge�les karmokat sz�ve k�rny�k�n. Lassan egy apr� v�rcsermely buggyant ki sz�ja szeglet�b�l, ahogy t�gra meredt szemekkel a n�re tekintett, mik�zben �rezte, hogy �letereje minden m�sodpercben egyre gyorsabban hagyja el �t.

Yume maga sem �rtette, hogy engedhette, hogy ism�t fel�lkerekedjen rajta legsz�rny�bb d�moni �nje, de ez a f�rfi nagyon feld�h�tette, nem csup�n azzal, ahogy vele b�nt, hanem ahogy Inuyash�val is viselkedett. K�v�ncsi volt, mi rejt�zhet a kutyaszellem sz�v�nek legm�ly�n, ez�rt is folyamodott ehhez a m�dszerhez � �s mert s�t�t �nje nagyon is �lvezte a dolgot.

Hirtelen szemei el�tt egy �let k�pei peregtek le; az �sszes f�jdalom� �s csal�d�s�, a m�lyen eltemetett rem�nyek� �s a keser� pofonok�, melyeket a sors adott tulajdonosuknak; Sesshoumarunak. �rezte mindazt a tort�r�t, amin a f�rfinak kellett kereszt�lmennie, s a f�jdalom csak m�g ink�bb fokoz�dott, mikor megsz�letett f�lv�r �ccse, Inuyasha. �rezte, hogy k�zd�tt minden pillanatban, hogy elnyerje a tiszteletet �s a hatalmat, hogy Nyugat jogos �r�k�sek�nt uralkodhasson ter�let�n... s �t�lte, ahogy �lete l�ngja egyre elhalv�nyul lelk�ben.

Yume tekintete visszav�ltott s�t�tborosty�n sz�n�re, szemei sark�ban k�nnyek csordultak ki. T�l intenz�ven �lte meg a l�tom�st; �gy, ahogy m�g eddig sohasem. Nem �rtette, mi�rt t�rt�nt mindez. Kez�t egy gyors mozdulattal kih�zta a f�rfi mellkas�b�l, aki h�r�gve rogyott t�rdre l�bai el�tt. A n� m�g mindig k�nnyekt�l csillog� szemmel tekintett le r�: a nemes arcvon�sokra �s d�moni jegyekre, melyek mind azt t�kr�zt�k, ez a f�rfi uralkod�sra sz�letett �s er�snek. Nem arra, hogy egy n� keze vessen v�get �let�nek, sem arra, hogy ezt a sok f�jdalmat elszenvedje, mi m�ltj�ban t�rt�nt, mindenf�le enyh�l�s n�lk�l.

A d�monn� let�rdelt el� �s kez�vel � mely m�g mindig a kutyad�mon v�r�t�l piroslott � gyeng�den meg�rintette a f�rfi arc�t, aki �sszezavarodott szemekkel n�zett fel r�, s Yume v�gre �szrevett egy �rzelmet, mely m�lyen utat t�rt mag�nak Sesshoumaru tekintet�n kereszt�l – a k�ts�gekkel mardos� f�lelmet. A kutyad�mon egyre laposabbakat pislogott, s l�gz�se is egyre szab�lytalanabb� v�lt. Megbabon�zva meredt az el�tte l�v� asszonyra, el�sz�r megd�bbenve ereje l�tt�n, majd elb�v�lve sz�ps�g�t�l. De most m�r �gyis mindegy volt... pedig nem akarta, hogy �gy v�gz�dj�n. � csak sz�rakozni akart egy kicsit, rem�nykedve, ez a nap m�gsem �g�rkezik olyan unalmasnak, mint a t�bbi � t�nyleg esem�nyd�ss� v�lt.

Szempill�i lassan elnehez�ltek, � pedig kezdte elvesz�teni f�kusz�t, valamint eszm�let�t is. Yume ijedten tekintett a f�rfi szem�be. Hirtelen valami ismeretlen �rz�s lett �rr� rajta, ahogy figyelte �t. Nem akarta, hogy meghaljon. Ebben az esetben viszont csak egyetlen egy lehet�s�ge maradt...

Felt�rte haorija ujj�t �s hossz� k�rmeivel belehas�tott a saj�t h�s�ba. De nem szisszent fel, hanem gyorsan bekente sz�j�t a v�r�vel. Tudta, m�r csak �gy mentheti meg �t. �ppen elk�sz�lt, mikor l�tta, hogy a f�rfi kezdi elvesz�teni eszm�let�t.

� Maradj velem! � ragadta meg Sesshoumaru karj�t, aki ezut�n m�r csup�n valami melegs�get �rzett ajkain, mely azt�n sz�t�radt eg�sz test�ben � � pedig �ntudatlanul zuhant bele a fekete hom�lyba.

A n� is m�r ereje fogyt�n volt, de valamilyen ismeretlen okn�l fogva m�gis kock�ztatott, hogy megmentse azt a f�rfit, akivel az im�nt m�g �letre-hal�lra men� k�zdelmet v�vtak. Ajkait gyorsan az �v�re tapasztotta, s hagyta, hogy kettej�k v�re �sszekeveredjen, mik�zben �rezte, hogy alakja megremeg, amint egy pillanatra feldereng a kutyaf�l�, ez�st�s-fekete haj� n�, mik�zben mindkettej�k alakj�t vil�gosk�k, f�ld�nt�li f�ny veszi k�rbe. A jelens�g elm�lt, � pedig visszav�ltozott youkai-j�, m�gis, egy pillanattal tov�bb id�ztek ajkai a f�rfi�n, mint sz�ks�ges lett volna. �vatosan leengedte a f�radt, gy�gyul� testet a smaragdz�ld f�be �s m�g egy hossz� pillanatig csak Sesshoumarut figyelte. Kis�p�rte a k�sza tincseket a f�rfi szem�b�l, aki teljesen mozdulatlan volt, csup�n mellkas�nak egyenletes mozg�sa mutatta jel�t, hogy m�g �letben van.

Yume nagy, szomor� szemekkel tekintett le kez�re, mely a d�mon sz�ve f�l�tt pihent. A seb m�r begy�gyult, viszont val�sz�n�leg a nyoma � ha halv�nyan is, de � megmarad. Agg�dva s�hajtott egyet, ahogy ism�t a f�rfi arc�ra emelte tekintet�t. Olyan b�k�snek t�nt �gy, ahogy von�sai a gy�gy�t� �lom hat�s�ra kisimultak �s olyan sz�pnek... �gy tetszett, mintha egy angyalt figyelne.

Azt�n megr�zta fej�t �s reszket� l�legzetet vett: s�r�l�sei tal�n s�lyosabbak voltak, mint azt el�sz�r gondolta volna. �Nem baj, m�r nincs messze a boszorka, legfeljebb k�tnapi j�r�sra... de, ha gyors vagyok, tal�n el�bb is oda�rhetek.� nyugtatta meg mag�t, ahogy botork�lva elindult �ti c�lja fel�. Mikor el�rkezett a r�t sz�l�hez, amin harcoltak, nem b�rta ki, hogy ne vessen m�g egy pillant�st a f�ld�n mozdulatlanul hever� f�rfire.

Gondolatban b�cs�t intett neki, majd s�hajtott egy m�lyet. Csukl�j�nak egy kecses mozdulat�val pedig egy lil�sk�k v�d�burkot emelt k�r�, hogy addig ne zavarja meg semmi, am�g vissza nem t�r az ereje � k�ptelen lenne megbocs�tani mag�nak, ha most, hogy v�gre visszaadta az �let�t, m�g a gy�gy�t� �lma alatt megt�madn� valaki.

Egy keser� mosoly jelent meg Yume sz�ja sark�ban, ahogy vetett Sesshoumarura egy utols� pillant�st, azt�n visszafordult, s folytatta v�gre �tj�t a nyugati hegyvid�k fel�, k�szk�dve egyre jobban f�j� s�r�l�seivel, valamint az �tok s�ly�val. �gy t�nt, a t�r �ltal okozott sebe sehogy sem akar begy�gyulni...

M�sf�l nap m�lva v�gre odavonszolta mag�t a boszorka b�v�hely�hez.

� Banya! Gyere ki! � ki�ltott be a barlang s�t�ten �s�t� sz�j�ba.

Bentr�l motoszk�l�s hallatszott, k�s�bb pedig halk zs�mbel�s, ahogy az �regasszony utat t�rt mag�nak kacatjai k�zt, hogy m�resre tan�tsa azt, aki odamer�szkedett a lakhely�re. �m, mikor megl�tta, hogy ki az, teljesen els�padt.

� A d�moni papn�... � suttogta, szoborr� dermedve.

Yume ajkain ism�t csak egy keser�des mosoly bukkant fel.

� Hn. �gy van � biccentett. � Ig�nyt tartok az er�dre, v�n boszorka.

� M-micsoda...? � h�pogta az asszony. � Ha meg akarsz �lni, ahhoz lesz nekem is egy-k�t szavam! � csattant fel, t�mad��ll�st felv�ve.

� Uh... nem. Csup�n egy �tokt�r�st szeretn�k k�rni � b�kte ki Yume.

� Oh... ez esetben � azonban a v�n boszorka nem fejezhette be, mert a d�monn� l�bai hirtelen elgyeng�ltek, s � lezuhant a szikl�s talajra. � Jaj! Kelj m�r fel! Nem; maradj itt! Hozok mindj�rt valamit! � rohang�szott fel-al� a banya, am�g eld�nt�tte, mire is van sz�ks�ge.

�Nah, nem mintha t�l sokat tudn�k mozogni...� mormogta mag�ban Yume, de mire vissza�rkezett a v�ns�g, m�r siker�lt legal�bb �l� helyzetbe torn�sznia mag�t.

� Itt sebzett meg az a t�r, amibe belev�st�k az �tkot � magyar�zta a n�, felt�rva a has�n t�tong� s�r�l�st.

� Mi az, v�n boszorka? � k�rdezte morcosan, mikor hallotta, hogy egy meglep�d�tt s�haj hagyja el a n� ajkait, majd megr�zta a fej�t:

� Mindegy, hagyjuk. Tudsz valamit csin�lni, hogy begy�gyuljon...? Eddig se miko, se d�moni er� nem seg�tett rajta... �s percr�l percre rosszabb... � Yume felszisszent, mikor valami ragacsos ken�cs�t pakolt r� az �regasszony.

� Ez el�ll�tja majd a v�rz�st; de a heg ott marad, m�g valaki meg nem t�ri az �tkot.

� Hogy �rted ezt? Tal�n te nem tudod megt�rni?! � r�ntotta meg grabanc�n�l fogva az �reg n�szem�lyt Yume.

Hihetetlen er�fesz�t�s�be ker�lt m�r csup�n �bren maradnia, nemhogy ide�ig elbotork�lnia, s ez az �regasszony most azt meri mondani neki, hogy mindezen hi�ba ment kereszt�l...?!

� Eressz el! � Yume legnagyobb d�bbenet�re a v�n boszork�ny mindenf�le er�fesz�t�s n�lk�l lefejtette nyak�r�l ujjait, majd pedig ellen�rizve, hogy minden a hely�n van-e, folytatta mondanival�j�t:

� Teh�t, �n nem tudom megt�rni, de van r� egy m�d...

� �s mi lenne az...? � k�rdezte rem�nykedve a d�monn�, ahogy moh� k�v�ncsis�ggal k�zelebb hajolt.

� Csak egy tiszta sz�v� d�mon �breszthet fel, akinek lelke tisztas�ga beragyogja majd az alakodat, s akkor fel�ledsz �r�k �lmodb�l... Megment�d ismertet�jele a Kard, mely nem evil�gi...

� Na �lljunk csak meg egy pillanatra! Milyen �lom?! � tartotta fel kez�t Yume. � �s milyen z�lds�geket zagyv�lsz itt �ssze nekem, v�n kuruzsl�?!

� Az �tok... van m�g egy holdh�napod, m�g beteljes�l � felelte a boszork�ny, �gyet sem vetve a n� s�rteget�seire.

� �s akkor mi lesz, ha letelik az a 28 nap?

� �r�k �lomba mer�lsz...

� Micsodaaaaa...?! � pattant fel azonnal Yume, de r�gt�n meg is b�nta, amint meg�rezte az oldal�ba has�t� �les f�jdalmat. � Au...

� Maradj nyugton, l�nyom, mindj�rt jobban leszel... kell egy kis id�, mire hatni kezd a szer... de legal�bb a seb nem fog zavarni... ... annyira � tette m�g hozz�.

Yume felvonta egyik szem�ld�k�t. �L�nyom? ... Az unok�m lehetne, ha nem t�volabbi lesz�rmazottam!� azonban nem adott hangot gondolatainak. A haland�k mindig is furcs�n viselkedtek.

� �s akkor m�g a 28 nap letelte el�tt tal�lnom k�ne egy d�mont, aki... hogy is mondtad? Tisztasz�v�? Meg hogy lelke tisztas�ga fog fel�breszteni engem? �s k�l�nben is, mit jelent az, hogy nem evil�gi kard?

A boszork�ny lassan megr�zta a fej�t, mik�zben ciccegett:

– Mindenk�ppen elalszol. Akkor a tested teleport�l�dik egy olyan helyre, amire neh�z r�tal�lni, s am�g �lmodsz, sebezhetetlenn� v�lsz... ha pedig felbukkan ez a d�mon, � lesz az egyetlen, aki fel�breszthet...

� �s ki tudja, mikor j�n el, ha egy�ltal�n l�tezik...? � morfond�rozott el Yume.

Percekig csend uralkodott felett�k, m�g v�g�l a banya t�rte meg:

� Ha gondolod, maradj itt �jjelre, m�r s�t�tedik... holnapra m�r jobban leszel � aj�nlotta a v�n boszork�ny.

A d�monn� b�lintott, miel�tt m�g felfogta volna, mir�l is folyt a sz�. M�lyet s�hajtott, azt�n els�t�lt egy ki�ll� szikl�hoz, ahol le�lt. A boszorka m�g egy darabig figyelte, majd pedig bement a barlangj�ba, hogy megtegye az �jjeli el�k�sz�leteket.

Yume merengve b�mult a messzes�gbe, s ahogy elm�l�zva n�zte a lenyugv� Napot, mely narancsv�r�s f�ny�vel befestett minden apr� r�szletet, v�ratlanul egy eml�kk�p furakodott elm�j�be. Letekintett jobb kez�re, mely most makul�tlan volt � lesz�m�tva az �t por�t. � azonban m�g mindig l�tta a v�r�s folyad�kot csepegni r�la.

� Sesshoumaru... � mormolta halkan, ahogy a r�mk�pek �jb�l lej�tsz�dtak lelki szemei el�tt. �Vajon t�l�lte azt a napot...?�

***

Az egyik pillanatban m�g mozdulatlanul hevert a tiszt�son, a m�sikban pedig megr�ndultak arcizmai. Ami el�sz�r eljutott tudat�ig, az a szell� suhog�s�nak l�gy hangja volt. Szemei azonnal kipattantak, � pedig megl�tta a feje felett a szikr�z� csillagokkal tark�tott gy�ny�r� �gboltot. Egy pillanatig m�g �gy fek�dt ott, egy m�ly l�legzetv�telt �s eml�keket gy�jtve, majd, mikor minden esz�be jutott, vill�mgyorsan felemelkedett � de ugyan�gy vissza is esett �l�helyzetbe. Egyr�szt a mellkas�ba nyilall� f�jdalomt�l, melyet hirtelen mozdulata okozott, m�sr�szt pedig a fura, lil�sk�k akad�lyt�l, mely k�rbe�lelte �t, mint valami kupola.

Egy m�ly morg�s hagyta el ajkait, ahogy arra a fura d�monasszonyra gondolt. Mellkas�ban a f�jdalom al�bbhagyott, s ahogy letekintett, l�tta a v�rfoltokat ruh�j�n, �m sebet nem tal�lt, csup�n egy heget, mely eml�keztette, mi is t�rt�nt pontosan. M�g egyszer nekirugaszkodott, s imm�r hat�rozott �s nyugodt mozdulattal t�p�szkodott fel, s az energiaburok ez�ttal egy apr� �rint�s�re semmiv� foszlott.

„Bolond. Azt hitte, tal�n visszatarthat engem ezzel...?” h�zta g�nyos f�lmosolyra a sz�j�t Sesshoumaru, majd szimatolni kezdett, h�tha elkapja a n� illat�t. M�g sz�lesebb vigyor ter�lt el arc�n, mikor r�j�tt, melyik ir�nyba indult el; �gy szapora l�ptekkel k�vetni kezdte �t, szem�ben ott lobogott az a l�ng, mely minden vad�sz�ban.

Hamarosan egy kis patak mellett vezetett el az �tja, s ahogy k�rbeszimatolt, r�j�tt, nem haladhat t�l gyorsan a n� � az utat mindenhol az � v�re pettyezte �, �gy �gy d�nt�tt, hogy ink�bb lemossa mag�r�l az alvadt v�rt �s a term�szet por�t, hogy azt�n kellemesebb k�z�rzettel tudja folytatni �tj�t.

A ruh�it is gyorsan kitiszt�totta, s mire a Nap a keleti �gbolt hat�r�ra k�szott fel, � m�r haladt is tov�bb c�lja fel�. Friss volt �s �de, elv�gre ki tudja, meddig aludhatott azut�n a furcsa v�zi� ut�n... A teljes �lete pergett le lelki szemei el�tt egy pillanat alatt, � pedig biztos volt benne, hogy ez�ttal meghal, s tal�n m�g apj�t�l �r�k�lt kardja sem mentheti meg �t.

E gondolatra �sszeszaladt szem�ld�ke. Nem �rtette, hogyan lehets�ges az, hogy m�g mindig e f�ldet j�rja, mindezek ut�n? Hisz a n�... � k�nnyed�n kit�phette volna sz�v�t abban a pillanatban. M�gsem tette meg.

T�preng�s�t �gy d�nt�tt, f�lreteszi, hisz a l�nyeg, hogy most m�r t�k�letesen j�l van �s v�gre levad�szhatja ellenfel�t; a megsz�k�tt vadat, ki bemer�szkedett az � ter�let�re �s majdnem meg�lte �t, a Nagy Sesshoumarut, Nyugat Ur�t. Egy �jabb fenyeget� morg�s szakadt ki bel�le, ahogy felgyors�totta l�pteit:

� Ezt nem �ssza meg sz�razon, arr�l kezeskedem...!

Ek�zben Yume kimer�lten hajtotta �lomra fej�t, kilom�terekre a d�h�s taiyoukait�l, mit sem sejtve arr�l, hogy r� vad�sznak. Ism�t minden gondolat�t lek�t�tte az �tok. Nem akarta elhinni, hogy nincs m�s megold�s �s mindenk�ppen bev�geztetik... „Amint holnap fel�bredek, azonnal elindulok, keresni valamit, aminek a seg�ts�g�vel elker�lhetem... az is lehet, hogy csak ez a banya nem tudja megt�rni az �tkot; k�l�nben is mindenf�le z�lds�gekr�l besz�lt itt nekem...� s�hajtott mag�ban a n�, ahogy neh�z szempill�i lassan lecsuk�dtak.

Azonban akarva-akaratlanul is bek�szott elm�j�be az �regasszony j�slata: �� Csak egy tiszta sz�v� d�mon �breszthet fel, akinek lelke tisztas�ga beragyogja majd az alakodat, s akkor fel�ledsz �r�k �lmodb�l... Megment�d ismertet�jele a Kard, mely nem evil�gi...� Vajon ki lehet, akir�l a j�slat sz�lt? �s vajon mikor siet a megment�s�re...?