8. fejezet

-          Reggel van… - �llap�totta meg Kagome fel�lve a baldachinos �gyon.

Alaposan k�rben�zett. Sehol senki. Esz�be jutott az �jszaka. Az-az eszel�s tekintet, amivel a kapit�ny meredt r�. Komolyan megr�m�lt. Egyre jobban szidta mag�t, ami�rt nem ment el a franci�kkal. Mi�rt nem dobta fel a kal�zokat? Egy kett�re megszabadult volna az �sszest�l, �s p�r h�t m�lva m�r �jra szob�j�ban te�zgathatna… azonban � legbel�l m�gsem erre v�gyott… T�l sok id�t t�lt�tt gyermekkor�ban kal�zok k�zt, m�r szinte �lni sem tudott kalandok n�lk�l. T�bbet volt fogs�gban, mint �des otthon�ban. De sz�p is ez a diplom�cia.

-          „H�ny �ra lehet? A nap m�r nem s�t be, el�g magasan j�rhat… d�lig aludtam volna?” – v�g�l ink�bb nem t�prengett tov�bb, rendbe szedte elt�vedt f�rtjeit, megigaz�totta ruh�ja r�ncai, majd kil�pett az ajt�n; ahogy megpillantotta a kapit�nyt megremegett, megpr�b�lta elrejteni.

-          Kialudtad magadat Csipker�zsika? – fordult fel� g�nyos mosollyal a Hanyou kapit�ny.

-          Mondhatjuk… -

-          Nos akkor v�r a munka, ir�ny le a konyh�ba, krumplit pucolni. –

-          Mi? – na ezt nem, takar�tott, remek�l b�nt a kardal �s m�g a nehezebb f�rfimunk�kat is tisztess�gesen elv�gezte, de a konyha, na az nem az � asztala.

-          J�l hallottad, gyer�nk a konyh�ba. –

Kagome nem akart feleselni, kiv�telesen nem volt hozz� hangulata. Kem�ny tekintetet eresztett a f�rfira, majd �lesen sarkon fordult, �s lebaktatott a konyh�ba.

-          Krumpli pucol�s mi? Egy diplom�ciai fogollyal… ha kiker�l�k inn�t, visszak�zb�l elint�zem, hogy l�gjanak. F�leg a kapit�ny, olyan v�rd�jat t�zetek ki a fej�re, hogy belesz�d�l �s feladja �nmag�t…- m�rgel�d�tt mag�ban, egy nagy kupac krumpli h�j f�l�tt.

-          Ne motyogj ott az orrod alatt, ink�bb a kezed j�rjon… - mordult r� a f�szak�cs, ki �ppen egy levesnek nevezett barn�s l�tty�t kevergetett.

-          Ne f�lj �reg… sz�modra is lesz hely. K�telet neki, vagy tudod mit, ha tov�bbra is ilyen j�l f�z�l, tal�n megbesz�lhet�nk egy selyemzsin�rt, az m�giscsak eleg�nsabb… -

-          Mit d�nny�gsz? –

-          Semmit, semmit… -

-          Hallottuk, ma seg�dkezt�l a konyh�ban Kagome kisasszony. – vigyorgott teli pof�val Sen vacsora k�zben.

-          Csak krumplit pucoltam, meg hasonl�k… - morgol�dott a l�ny, �s � is bekapott egy falatot.

-          Igaza van a kapit�nynak. V�g�l is a n�k a konyh�ba val�k… -

-          Ezt vond vissza! – �llt fel Kagome d�ht�l szikr�z� szemeit a kal�zra eresztve – Kih�vlak egy p�rbajra! Ott legyen nagy a sz�d, azt�n majd megl�tjuk, ki val� a konyh�ba! –

-          J�l van, j�l van, nem kell egyb�l �gy felkapni a vizet, kisl�ny. Te egy kiv�teles, kardforgat� tehets�g vagy, �s m�g a haj�khoz is �rtesz. Az�rt valljuk be, nagyon j�l megpucoltad ezt a krumplit… - viccel�d�tt, �s m�r Kagome is lehiggadva der�lt a t�bbiekkel, j�l esett neki a dics�ret.

-          L�tom, j�l mulatsz… - l�pett oda Inuyasha egy k�rm�nfont mosoly k�s�ret�ben.

-          Kapit�ny, �lj�n m�n le mik�z�nk… – emelte s�rrel t�lt�tt kup�j�t, egy matr�z, kinek �les t�jsz�l�sa, igencsak meg�tk�z�tt, �s nagyot csuklott mell�.

-          Csak a dr�ga kisasszonyhoz j�ttem. – intett g�nyosan - Ha v�gezt�l, gyere a kabinomba, besz�lni szeretn�k veled. –

-          Besz�lni?! – z�gott fel egy hangk�nt az eg�sz sereg kaj�n �br�zattal – Vagy lehet, hogy ink�bb basz�lgatni… Igyunk a mi Hanyou Kapit�nyunkra! – n�ztek kors�ik fenek�re, a hanyou nem foglalkozott vel�k tov�bb, ment vissza saj�t kis kuck�j�ba.

Tikkaszt� �jszaka volt, szinte nem lehetett meglenni a haj�n, szell� is alig j�rt, pedig mennyire j�l esett volna, az a Sensu leg�nys�g�nek. Csillagok ragyogt�k be az eget, �s val�ban egyre melegebb volt, ahogy haladtak lefel�.

Kagome m�g abban a szell�s, ny�ri �lt�zetben is forr�nak �rezte a leveg�t. A vacsor�val v�geztek, a legt�bb matr�z italt�l m�morosan hortyogott a fed�lzeten, nem jutottak el az �gyukig. A l�ny csak p�r poh�rk�val ivott, azt is hosszas unszol�sra. Nem igaz�n b�rta az alkoholt, arca kiss� kipirult, pedig t�nyleg alig volt benne pia. Tal�n a meleg seg�tett r�. Az els�sz�m� kabin fel� botork�lt, a s�t�tben alig tal�lt oda, csak a szoba ablak�n kisz�r�d� f�ny fel� igyekezve jutott el od�ig. Hangosan kopogott, �s m�r egyidej�leg nyitotta is az ajt�t.

-          Megj�ttem. – jelentette ki az egy�rtelm� t�nyt.

-          Azt �n is l�tom. – fordult h�tra a kapit�ny, �s lejjebb csavarta az asztal�n �ll� �t�tt-kopott petr�leuml�mpa f�ny�t, hogy az ne vil�g�tson annyira a l�ny szem�be, majd megk�sz�r�lve tork�t nekikezdett – Arra lenn�k k�v�ncsi, hogy a franci�knak van-e hasznuk az angol kincst�r gazdagod�s�b�l. Te el�g sok id�t t�lt�tt�l az udvarn�l, biztos vagyok benne, hogy a kir�lyn� kedvelt, annyira, hogy n�ha err�l is elcsever�sztetek… -

-          Mi�rt akarod megtudni? –

-          Csak felelj! �s k�l�nben is ki engedte meg, hogy letegezz? –

-          � nagy Hanyou Kapit�ny vajon mi�rt akar ilyen bizalmas inform�ci�kat kiszedni egy magamfajta szeg�ny fogolyb�l… -

-          Azok a bolondok a fogad�b�l… - kezdett r� n�mi arcizomr�ng�s ut�n a f�rfi, l�tva m�sk�nt nem b�rja sz�ra a l�nyt - a franci�k, nagy val�sz�n�s�ggel k�vetnek benn�nket. –

-          Hogy mi… mi�rt? – dadogott Kagome, �s h�t�t nekit�masztotta az ajt�f�lf�nak, kiss� sz�d�lt a h�s�gt�l… meg a papramorg�t�l.

-          Tal�n nem volt el�g hiteles a tegnapi alak�t�sod. –

-          �n remek sz�n�szn� vagyok, arr�l nem �n tehetek, hogyha a m�sodheged�s nem j�tszik j�l… -

-          Mindegy, nem vitatkozni h�vtalak ide. Egyel�re nem mer�szkedtek t�l k�zel, �gy l�tszik, nem t�madnak… m�g… az is lehet, hogy �k is csak a Fekete-sziget fel� igyekszenek. Nekem csak azt mond meg… van-e valami k�z�k a franci�knak a szigethez. –

-          Val�ban megesett n�ha-n�ha, hogy ilyesmir�l besz�lgett�nk �fels�g�vel. La Beka, aki a fogad�ban odaj�tt, egy nagyon fontos franciacsal�d egyetlen fi��r�k�se… -

-          Sz�val, valaki olyan, akivel nem �rdemes ujjat h�zni… -

-          Pontosan. Nekem sohasem volt szimpatikus, �s ezt nem is �talkodtam megjegyezni. De, hogy ne t�rjek el a t�rgyt�l. O pardon. – t�sszentett – A csal�dja adom�nyokat kap a Brit koron�t�l, cser�be a b�ke fenntart�s��rt, mivel �k, a La B�k�k… o bocs�nat, La Bek�k nagyon befoly�sosak Franciahonban. �s hogy ez a „b�ke” tov�bbra is fennmaradjon, angol h�lgyet kell feles�g�l venni. Persze a kir�lyn� sohasem j�tszan� a csigazab�l�k kez�re egyetlen p�rtfogoltj�t sem… Hogy is h�vt�k azt a l�nyt… mindegy. Ennyit tudok, azt hogy a Fekete – szigethez van-e k�z�k, vagy valamilyen hasznuk bel�le el�ttem is s�t�t hom�lyba borul… -

-          Rendben, most mehetsz. –

-          Mi az, hogy mehetek?! Semmi k�sz�n�m, vagy ilyesmi?! – lend�lt beljebb a l�ny, de egyb�l a padl�ra sz�d�lt.

-          Tiszta piros az arcod… mennyit itt�l? –

-          Ink�bb melegem van… - kapott mellkas�hoz, �s fullad�sra eml�keztet� hangokat adott ki.

A kapit�ny szerencs�re gyorsan reag�lt. Odaugrott rabj�hoz, �s meglaz�totta f�z�t. Kiss� megpofozta orc�j�t, hogy ne hagyja el mag�t.

-          Holtan nem �rsz nekem semmi. – f�rmedt r� megvet� tekintettel, �s fel�ltette – Egy kis id�, m�g megszokod ezt a meleget, addig nem k�ne meghalni. –