6.fejezet

         Uram p�r perc m�lva el�rj�k a partot. –

-          Remek, hozz�tok a farkast. H�-h� h�lgyem hov� k�sz�l? – ragadta meg Kagome karj�t - Te itt maradsz, nem hagyok neked sz�k�si lehet�s�get, p�ran vigy�znak majd r�d, nehogy s�t�lni t�madjon kedved. – adta �t h�rom matr�znak, majd tov�bbindult – Miroku, Sango, Paul, Phil ti j�tt�k velem, a t�bbiek, kint v�rnak majd, hogy elhozhassuk a v�lts�gd�jat. �rthet� volt? –

-          Igen uram! –

-          Akkor indul�s. –

-          De mi�rt megint �n maradtam itt? – s�hajtott Kagome, �s hagyta, hogy bevezess�k a kapit�ny kabinj�ba.

Fel-al�s�t�lt a nyikorg� padl�n, nem b�rta a bez�rts�got. B�g� hang �radt ki a zseb�b�l, gyorsan megint el�kapta a kulcsot.

-          Meg van m�r a m�sik? –

-          Nincs, de m�gis hol tal�lom? –

-          Mi vagyok �n tal�n inform�ci�s zs�k? Hi�ba �bresztett�l fel megint… -

-          V�rjunk csak… azt mondod, hogy azzal �bresztelek fel, ha a z�rod k�zel�be megyek? –

-          Igen, igen, de most hagyj pihenni. –

-          Megint nem seg�tett�l valami sokat… H�t nincs kedvem eg�sz �letemben rabnak lenni, biztos tal�lok valakit, aki visszavisz Angli�ba. – kapott fel egy eserny�t, �s �vatosan nyitotta az ajt�t – Bocsi Sen. – k�sz�lt volna le�tni, de a kal�zok m�r mind ott hevertek l�ba el�tt �jultan, kez�b�l kiejtett a f�m eserny�t – Hello fi�k, seg�thetek valamiben? – k�rdezte zavaros mosollyal a r�mered� nagydarab val�sz�n�leg helyb�li katon�kat.

-          Kouga �rfi rendelkez�se szerint, te most vel�nk j�ssz. –

-          Kouga �rfi? Nem besz�lhetn�nk ink�bb meg? –

-          Patt, Levis, Sen! Mi t�rt�nt itt? –

-          Csak azt ne mond, hogy… - kapott Inuyasha a t�rva nyitva �ll� ajt� kilincse ut�n - Elvitt�k! – t�rte be kez�vel a r�tegelt fal k�lsej�t – Visszahozom azt a lib�t. Ti folytass�tok a bepakol�st, mire vissza�rek, indul�sra k�szen �lljatok. �s l�ss�tok el azt a h�rmat! –

-          Kouga �rfi meghoztuk, ahogy parancsoltad. – ereszkedtek t�rdre a katon�k, kinek k�r�ben maga Kagome �llt.

-          Hogy tetszik az �n szer�ny palot�m, h�lgyem? – cs�kolt kezet a herceg, majd intett a katon�knak, hogy elmehetnek.

-          Igaz�n sz�p, de megtisztelne, ha elmondan�, mi�rt is hozatott ide. –

-          Hogy az asszonyomm� tegyem. Mint azt m�r tudja itt mindennek �n vagyok az �r�k�se. M�lyen tisztelt ap�m �s any�m nem k�v�nt h�zass�gra k�nyszer�ttet. Az�rt �lltam a brit flott�hoz, hogy am�g sz�k�sben vagyok, ne hurcolhassanak ide vissza… De most, hogy megtal�ltam �lmaim h�lgy�t, bejelentem, hogy felbontom a frigyemet, �s m�st veszek el. T�rv�nyeink szerint, �gy teljesen �rv�nyes a dolog… -

-          Megbocs�sson, hogy k�zbev�gok… Igaz�n h�zelg� az aj�nlata, de �n m�r jegyben j�rok, �s egyetlen v�gyam, hogy visszaker�ljek Angli�ba… -

-          �s m�gis ki az a Pincsi? –

-          T�ved j�-uram, nem vagyok oly kicsinyes, hogy kal�z f�rfire v�gyjam. –

-          Nem engedem, el sz�vem h�lgy�t, mikor megtal�ltam. –

-          Akkor k�nytelen leszek, magamt�l t�vozni. – ford�tott h�tat.

-          �r�k! Majd megl�tod kedvesem, nem is olyan visszasz�t� egy er�s f�rfi �lel�se. Hozz�d egy harcos illik, nem pedig egy puh�ny. Vigy�k a h�l�mba, �s gondoskodjanak r�la, hogy ne menek�lj�n el. –

-          Hol lehet az-az istenverte l�ny? – sz�guldott v�gig a v�rosban, f�rge szemeivel kutatva �ldozat�t – „Ott volt v�r is… azt nem okozhatta �… de h�t az eserny�b�l arra k�vetkeztettem, hogy � �t�tte le az embereimet… de mi van, ha az ordas… Csak ker�lj�n a kezeim k�z�!” – vette ir�ny�t a kast�ly fel�.

-          Mib�l gondolod, hogy nem fog elszakadni? – m�rte v�gig a leped�kb�l �s huzatokb�l csom�zott k�t�len lem�szni k�sz�l� l�nyt – Gyere el az ablakt�l. –

-          Kouga �n nagyra �rt�kelem a vend�gl�t� szeretetedet, de nem tarthatsz itt akaratom ellen�re. –

-          �ppen ez�rt fogom meg�rtetni veled, mennyire j� helyed lesz n�lam. – k�zel�tett a l�nyhoz, de az ekkor felt�r� hatalmas robajra h�trakapta fej�t.

-          Oda nem mehet be! –

-          El az utamb�l! – foszlott darabokra az ajt�, �s a fadarabok m�g�tt megjelent egy ismer�s m�rges tekintet – El a kezeket a zs�km�nyomt�l! – ord�tott a hercegre.

-          Megj�tt�l pincsi? Fejezz�k be! – r�ntott kardot, �s azonnal a bet�r�nek rontott.

-          De nagy a sz�d! – vette el� kardj�t Inuyasha is, �s ekkor vette �szre Kagome, hogy annak m�rete rohamosan megn�vekedtet, a h�vely�ben legal�bbis biztosan nem f�rt volna el – Szolga gyere onn�t, ez nagyot fog sz�lni. –

-          Mi�ta vagyok �n szolga?! –

-          Mi�ta elj�tszottad minden t�relmemet! Ne vis�tozz, hanem gyere el onn�t. –

-          �rs�g erre! – ki�ltott egy vazallus, �s szavai nyom�n m�r hallani is lehetett a d�b�rg� hadat.

-          Tess�k ezt most j�l megcsin�ltad! – n�zett felb�sz�lt szemekkel Inuyasha a l�nyra, majd felkapta �s kiugrott vele az ablakon, k�nnyed�n �rkezett a f�ldre, mintha nem is a harmadik emeletr�l ugrott volna ki.

-          „Mi volt ez? …mintha rep�lt�nk volna… igen… hiszen � egy d�mon…”

-          Ne b�mulj �gy r�m, mert rosszul leszek t�le! – morogta a hanyou, �s sz�lsebesen sz�guldott a kik�t� fel� – Nos, hogy is volt ez? –

-          Mi? –

-          Hogyan ker�lt�l az ordashoz? –

-          �ltem b�k�sen, ahogy parancsoltad, �s akkor hirtelen d�rejeket hallottam kintr�l. Odamentem az ablakhoz megn�zni, �s l�ttam, hogy idegenek vannak a haj�n. –

-          �s az eserny�? –

-          Az eserny�? Ja igen felkaptam, hogy kimenjek seg�teni Sen�knek, de addigra m�r rem�nytelen volt a helyzet. A t�bbieket le�t�tt�k, engem elhurcoltak. – adta el� kisebb-nagyobb sz�netekkel a pr�baid�s verzi�t, nem sz�vesen f�llentett, de nem akarta hogy a kapit�ny m�g jobban pikkeljen r�, mint ahogy eddig.

-          Mi�rt �rzem, hogy nem ez a teljes igaz�g… - sand�tott szem�vel a l�nyra, majd egy nagy ugr�s �s m�r a fed�lzeten is voltak – Indul�s! Nem �r�nk r� eg�sz nap! – ki�ltott embereire, �s a Sensu lomh�n ki is �szott a ny�lt tengerre.