5. fejezet

-          �n nem t�r�k el a haj�mon egy Angol ebet! –

-          Kapit�ny k�rem, voltak�pp a kutya �szott el, ez csak a haj� kapit�nya. Hallottam m�r olyasmir�l, hogy k�t dud�s nem f�r meg egy cs�rd�ban, de ez abszurd. �s k�l�nben is, ha nem tudn�, mint kider�lt ez t�rt�netesen a farkasok kl�nj�nak vez�r�nek a fia. A tr�n�r�k�s. Tudja, mennyi v�lts�gd�jat k�rhetne �rte? –

-          Mi�rt kellett magaddal hoznod az egyetlen t�l�l�t, s�t te mentetted meg az �let�t. Nemb�nom az Ookami-sziget �gyis �tba esik, kitessz�k ott, persze megfelel� �sszeg�rt cser�be. Te pedig, ne somford�lj el. Megtagadtad a parancsomat, amikor mondtam, hogy maradj a kabinomban. Ha nem lenn�l az ellens�gem jegyese levetn�lek a haj�mr�l… Mellesleg, mintha az �n ruh�m lenne rajtad, vedd le �ket most. – h�zta sz�j�t k�rm�nfont mosolyra; a k�r�l�tt�k �sszegy�l� leg�nys�g arc�n is huncut kifejez�s �lt, �s moh�n kacsingattak a hirtelen szende sz�zz� v�lt h�lgy fel�.

-          Hogy mi?! –

-          Vagy ha gondolod, kettesben is elint�zhetj�k a dolgot �jszaka. – vigyorgott a kapit�ny – Gondolom, ha ennyire nem akarsz vetk�zni nincs rajtad a teljes als�nem� k�szlet, ann�l �rdekesebb lesz a l�tv�ny. –

-          Ne k�nozza m�r a h�lgyet! – ki�ltott fel az eddig h�t�t az �rbocr�dnak t�masztva �l� vesztes kapit�ny.

-          Te csak maradj nyugton brit ordas! –

-          Te besz�lsz kutya, arra m�g maradt er�m, hogy le�sselek. El�g j� a szimatom, el�ttem nem titkolhatod, hogy csak egy pincsi vagy! –

-          Pincsi?! – r�ntott kardot, szemei szikr�t h�nytak, a d�h �gy �ramlott test�ben, hogy majd fel tudott volna t�le robbanni.

-          Kapit�ny nyugalom… gondoljon a v�lts�gd�jra. – nyugtatgatta Kagome, majd mikor l�tta a t�bbi matr�z �tveszi szerep�t, gyorsan elosont, nehogy �jra fel�tl�dj�n benn�k a nyilv�nos vetk�z�s gondolata – „Nem �n tehetek r�la, ez al� a sz�k nadr�g al� nem lehetett felvenni azt a buggyos feh�rnem�t” – m�rgel�d�tt, �s k�zben visszavette r�gi ruh�it.