3.fejezet

M�g a nap is alig pislogott a f�ldre Kagom�t jeges zuhany �rte. Lassan nyitotta ki szemeit, �s alig akart hinni nekik.

-          Kapit�ny? –

-          Mi�rt mit v�rt�l? – morgott a hanyou �s fordult volna el kelteni a t�bbieket.

-          De nem az �n kapit�nyom… - s�hajtott a l�ny, �s ezt a Sensu gazd�ja meg is hallotta.

-          �, m�ris hi�nyzik a kis jegyesed? – g�nyol�dott.

-          Ki mondta, hogy r�la besz�lek… - motyogott Kagome �s ruh�ja alj�b�l pr�b�lta kicsavarni a vizet.

-          Csak nem egy �jabb �rdekh�zass�g? –

-          Semmi k�ze hozz�. –

-          Ti gazdag poj�c�k olyan �rdekesek vagytok… �s ostob�k. –

-          Megk�rte a kezemet, ap�m, pedig hozz��g�rt. Nincs ebben semmi k�l�nleges. –

-          Legal�bb hasznodat veszem. –

-          M�gis miben? Pocs�k szak�cs vagyok. –

-          �ppen a kedvesed fel� tartunk, hogy megbesz�lj�k vele, hogyan is fog kivonulni a Fekete-szigetr�l. –

-          Vagyis megzsarolod, �s �n leszek a csali. –

-          Vagy ink�bb te leszel a jutalom, ha azt teszi, amit mondok. Kell a motiv�ci�. –

-          Remek, k�l�nben, nem mintha bele akarn�k sz�lni a dolgaidba, de �gy n�z ki, rosszul k�t�tt�tek ki az als� vitorl�t, mert �gy ak�rmelyik pillanatban felnyesheti a sz�l. – �lt ki �nel�g�lt kifejez�s v�zcseppes arc�ra.

A kapit�ny h�trakapta fej�t �s �k�lbe szor�tva kez�t l�pett oda a matr�zhoz, aki �ppen �jabb csom�t akart k�tni a kifesz�tett anyagra. Sz�rnyen bosszantotta, hogy a rabnak igaza van.

-          Fiam! Tudod, mennyibe ker�l egy ilyen? – mordult r� – Nekem is reggel van, de ez m�g nem ments�g arra, hogy rosszul csin�ltad. Ha nem figyelsz oda jobban a szakadt vitorl�val egy�tt foglak a tengerbe vetni. Meg�rtetted? –

-          Meg uram, eln�z�s�t k�rem. – v�gta mag�t hapt�kba a f�rfi, teljes r�m�let lett rajta �rr�.

-          M�skor figyelj oda. – �llt tov�bb a hanyou, m�g mindig m�rgel�d�tt – „Ez a l�ny honn�t tudhat egy�ltal�n ennyit a haj�kr�l… a kardot is �gy forgatta, mintha erre sz�letett volna… meg�rj�t!”

-          Ez az… - nevette el mag�t a l�ny, ugyan sajn�lta a leszidott matr�zt, de j�l esett neki l�tni azt a d�h�s tekintetet, �jra a vitorl�hoz n�zett, �s csak akkor vette �szre, hogy a f�rfinek, aki m�g mindig pr�b�lkozott �les v�g�s volt jobb tenyer�n – h�t ez�rt nem tudtad megfesz�teni rendesen… - l�pett oda hozz� – v�rj, majd seg�tek. Egyszerre. – h�zt�k meg, �s nem kis f�radoz�s ut�n siker�lt is.

-          K�sz�n�m kisasszony, igaz�n j� tenger�sz v�lna bel�led. –

-          M�g gondolkozom rajta. Viszl�t. – �llt arr�bb rem�nyteli mosollyal, nem akarta mutatni mennyire megf�jdult a keze, megint.

-          Kagome a kapit�ny utas�tott, hogy takar�tsd ki a kabinj�t. – ki�ltott oda a l�nynak a n�gy-�t m�terrel t�volabb �ll� Miroku - A sz�ks�ges dolgokat megtal�lod a rakt�rban. –

-          Hogyne. Nem el�g hogy diplom�ciai fogoly vagyok, m�g takar�tsak is. – indult lefel� a l�pcs�n, �t k�zben meg�ll�tott egy tegnap �jszak�r�l ismer�s matr�zt – A rakt�rt keresem, tudna seg�teni? –

-          Gyere, megmutatom, hol van. – intett f�rfi �s el�rement.

Mikor m�r majdnem a haj� legalj�ban voltak leakasztotta a kulcsot a falr�l, mire az, mag�t�l megmozdult, kinyitotta �lmos vassz�rke szemit �s miut�n meggy�z�d�tt r�la, j� kezekben van, visszaaludt. A kal�z kinyitotta a z�rat �s el�reengedte Kagom�t. A l�ny m�g mindig kiss� meglepetten l�pett be a s�t�t, nyirkos kamr�ba. Az �porodott leveg� azonnal megcsapta orr�t. Szerette volna min�l el�bb kimenni a nyomaszt� t�rs�gb�l, �gyhogy gyorsan felkapta mi kellett neki �s indult is kifel�. Nagyot h�k�lt mikor megl�tta az ajt�f�lf�nak t�maszkod� f�rfit, aki lek�s�rte �t.

-          Csak te vagy az… -l�legzett fel, egy pillanatra azt hitte, szellemet l�t.

-          Csak �n… - jelent meg gonosz vigyor a sz�ja sark�ban �s becsukta maga m�g�tt az ajt�t.

-          Ez csak valami rossz vicc ugye? – n�zett elkeseredetten Kagome, de mikor l�tta a f�rfi tov�bbra is k�zel�t fel�, fogta a felmos�-fa nyel�t �s nagyot �t�tt vele t�mad�ja fej�re.

Az erre el�gg� felb�sz�lt �s megragadta a l�nyt karj�n�l fogva. Kagome felny�g�tt a f�jdalomt�l �s t�rdre esett.

-          Te kis szajha! –

-          Igaz�b�l �n diplom�ciai fogoly vagyok. – pr�b�lt elm�szni a l�ny, de a kal�z �jra r�vetett mag�t �s sikeresen elt�pte ruh�ja nyak�t.

-          Nem hallottad, hogy diplom�ciai fogoly? Ha b�rmi baja esik, nem vessz�k haszn�t. Elt�r�m, ha m�g egyszer pr�b�lkozol. (szerz�i megjegyz�s: rem�lem, mindenki tudja mit…) – hallott�k meg Inuyasha fenyeget� hangj�t – Mit n�zel fiam, ink�bb eredj a dolgodra. –

-          I-igenis uram. – sz�kkent talpra a matr�z �s amilyen gyorsan csak tudott kiv�gt�zott a rakt�rb�l.

-          K�sz�n�m… - motyogta Kagome j� hossz� csend ut�n, alig hallhat�an, arca tiszta p�r volt, csak t�rdelt ott teljesen megal�zva.

-          Ez volt az egyik �nk�ntes? Ha m�skor azt akarj�tok csin�lni z�rj�tok kulcsra az ajt�t, �gy k�nnyen r�tok nyithatnak. – g�nyol�dott a kapit�ny, arc�ra visszat�r� k�r�rvend�mosollyal.

-          K�sz�n�m a j� tan�csot… - „Hogy gondolhattam hogy m�giscsak rendes? Pillanatnyi ill�zi� volt…”

-          H� vedd ezt fel. – dobta oda rangi kab�tj�t a l�nynak – ne mutogasd magad. Szeretn�m, ha a katon�im a munk�ra koncentr�ln�nak. –

-          �! – sikkantott fel a l�ny, csak akkor vette �szre keblein�l sz�tfeslett ruh�j�t.

-          Ne vis�tozz, l�ttam m�r ilyet. Most pedig hozd, ami�rt j�tt�l �s gyere.

-          Megyek. – fanyarodort el sz�ja, t�bb megal�ztat�sban volt r�sze ebben a p�r napban, mint eg�sz �let�ben, �s mi�rt pont a kapit�ny el�tt? Aki el�tt a leger�sebbnek akarta mag�t mutatni.

K�vette a kapit�nyt, aki felfel� tartott a fed�lzetre. �tk�zben csak egyszer �lltak meg. A hanyou mag�hoz intette Mirokut, �s halkan mondta neki:

-          Tudasd a leg�nys�ggel, hogy a fogolyra ugyanazok a szab�lyok vonatkoznak, mint Sang�ra. Ha b�rki megrontja, meg�zlelheti a diplom�cia �les peng�j�t. –

-          Ezek ut�n mond, hogy nem hasonl�t Kikiyoura. –

-          Nem hasonl�t r�! �n csak nem… -

-          �rtettem. – s�hajtott Miroku, nem akarta tov�bb k�nozni bar�tj�t, tudta milyen makacs egy�nis�g akkor sem vallan� be a szimp�ti�j�t, ha az �lete m�lna rajta.

-          Szedd a l�bad. – mordult r� Kagom�ra, �s mentek tov�bb egyenesen a kapit�ny kabinj�hoz – Tedd most le azokat. – sz�lt mikor bel�ptek az ajt�n, kez�vel megragadta a l�ny ruh�j�t, ott, ahol az sz�t volt szakadva, v�jt a hasad�s sz�lein p�r lyukat hegyes karmaival, majd zseb�b�l el�h�zott v�kony madzaggal bef�zte �s megk�t�tte – Ez kitart egy ideig. –

-          K-k�sz�n�m… - mondta Kagome teljesen megillet�dve, mikor a kapit�ny ruh�j�hoz kapott megijedt, nem sz�m�tott eff�le cselekedetre.

-          Csak szerettem volna visszakapni a kab�tomat. – pillantott len�z�en a l�nyra, visszavette kab�tj�t �s led�lt az �gyra – Neki kezdesz a takar�t�snak, vagy megv�rod, m�g lemegy a nap? –

-          Ink�bb elkezden�m most, ha m�r lement a nap nem fogom l�tni azt a tem�rdek piszkot, amit fens�ged hordott be. – k�sz�r�lte tork�t, majd neki is l�tott – „Ez most v�gig engem fog n�zni?”

Inuyasha b�r eg�sz id� alatt morgott igaz�n meglep�d�tt, hogy fogja, milyen talpraesetten takar�t k�r�l�tte. Arra sz�m�tott, hogy majd lehordhatja, hogy rosszul csin�lja, de Kagome erre nem hagyott fikarcnyi lehet�s�get sem. Mikor v�gzett kimer�lten �llt a kapit�ny el�. Let�r�lt polcok, p�kh�l�tlan plafon, csillog villog� b�torok, �tl�tsz� ablak, �s fels�rolt padl� – ehhez vagy t�zszer is ki kellett cser�lni a vizet a v�d�rben -.

-          Eg�sz �gyes, mivel ilyen j�l megy, holnap nekil�thatsz a fed�lzetnek is. –

-          Tess�k?! – ejtett ki mindent kez�b�l, teljesen meg volt r�k�ny�dve.

-          Ahogy l�tom kiborult a v�z, ezt sajnos plusz munk�t jelent. Sz�r�tsd ki a sz�nyeget �s t�r�ld fel a padl�t. –

-          De… -

-          Gyorsan-gyorsan, �t�zik a burkolat. –

-          Igenis… - kapta fel a sz�nyeget Kagome, �gy hogy a kapit�ny is vizes legyen, a kis t�rleszt�s ut�n �nel�g�lt mosollyal indult kifel�.